Csányi Nikolett

A kiszáradó Velencei-tóból eltűntek a halivadékok, és hamarosan a bóják is az iszapban állnak majd – videóriport

A Velencei-tó vízszintje már most 13 centivel alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor, és még csak most jön a nyár java része, így a különbség egyre csak nőhet. A víz ásványianyag-tartalma már olyan, mint a termálvízé, ez a halak számára zavaró lehet. Halivadékok idén alig vannak a tóban, a tavalyi halpusztulás után nem is mernek telepíteni. Tervek már vannak arra, hogy a tó vizét a Dunából pótolják, és arra is, hogy napenergiával működő berendezésekkel segítsék elő a víz tisztulását. Videóriportunk a kiszáradó tóról.


Veszíthet és nyerhet is a hazai borászat a klímaváltozással

Általában negatív fejleményekre számíthatunk a klímaváltozással, ez alól nem kivétel a hazai szőlőtermelés, borászat sem. Elsősorban az aszályos időjárás fenyeget, de az újabb károsítók megjelenése, a régiek jobb túlélése is növeli a kockázatot. A melegedéssel előre jön az érés időpontja, szűkül a szüretre jutó idő, ami égetőbbé teszi az eleve meglévő munkaerőhiányt is. A kihívásokat Tóth Patrícia borásszal és Molnár Ákos kertészmérnökkel, a MATE címzetes egyetemi docensével jártuk körbe. A komplex problémára összefogással lehet megoldást találni, de új fajtákkal, a biodiverzitás megőrzésével nyerhetünk is vele.


"Gratulálok, nagyon aranyosak" – Őrbottyánban a polgármester vezetésével szedik össze a kint maradt szemetet

Sokszor csak többhetes késéssel viszik el a szelektív és zöldhulladékot Pest és Nógrád megye több tucat településén. A térséget ellátó Duna–Tisza Közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. létszám- és forráshiányra hivatkozik az érintett polgármestereknek: pénz híján nem tudják megfelelő műszaki állapotban tartani járműveiket, és nincs elég emberük sem.




A klímaváltozás lehet a 21. század legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája

A klímaváltozás leginkább az egyre emelkedő hőmérséklet okozta problémákkal fenyegeti az egészségünket, legyen szó újabb kórokozók, az ezeket hordozó rovarok, vagy újabb betegségek, kórképek megjelenéséről. Vagy akár csak arról, hogy az enyhe telek miatt már alig van pollenmentes időszaka az évnek. A közvetlen környezetünkben tapasztalható kedvezőtlen változások nyomán egyre kevesebb a tiszta kórkép, és egyre fiatalabbaknál diagnosztizálnak például rákos megbetegedéseket. A klímaváltozás egészségre gyakorolt hatásait Dr. Páldy Annával, a Nemzeti Népegészségügyi Központ tudományos tanácsadójával és Dr. Balaicza Erika belgyógyász orvossal jártuk körül.



Lázár János: “Hajlamos vagyok a lázadásra”

Azt ugyan nem árulta el hódmezővásárhelyi kocsmafórumán Lázár János, hogy milyen tárcát kap az új kormányban, ám sok mást igen: számított-e a választási győzelmére, mit gondol Putyin Oroszországáról, visszatérhet-e Márki-Zay Péter, tarthatóak-e a rezsiárak, kell-e Paks II. Beszélt arról is, száműzetés volt-e az elmúlt négy év, mit tanult az általa egykor leuzsorásozott Csányi Sándortól, mit evett a kormányalakító ebéden Orbánnál, és megtudtuk azt is, van-e benne tűz, vagányság.


„Becsuktam a szememet, úgy fotóztam a kislány holttestét”

A lerombolt ház előtti utcát söprögető idős nő, az egy hónapja egy metróállomáson élő festegető nyugdíjas, egy kétéves kislány holtteste és porrá rombolt városok. Elek Krisztián dokumentarista fotós a háború kezdete óta Ukrajnában van és rögzíti a háború legkegyetlenebb arcát.




Lázár János a hvg-nek: Zelenszkij nyugodt lehet, Magyarország minden szankciót támogat

Az orosz hadsereg agressziójáról, a mindekit kétségbeejtő orosz brutalitásról is beszélt Lázár János a földeáki fórumon szombat délután. Annak ellenére, hogy a Fidesz kommunikációjánál jóval erősebben fogalmazott, a hallgatósága nem kezdett el feszengeni. A kampányrendezvény után egy gyors videóinterjút készíthettünk vele, mielőtt ment a következő fórumára Maroslelére. Elmondta, mennyire függünk az oroszoktól, agresszornak tartja-e Putyint, és beszélt arról a morális dilemmáról is, amit az olcsó gáz kontra orosz agresszió jelent.





ENSZ-vezető Budapesten: Még sokkal több menekülttel kell számolnunk

Budapesten, a Nyugati pályaudvaron járt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának kommunikációs igazgatója, Joung-ah Ghedini-Williams, aki a hvg.hu-nak adott interjúban elmondta, már 2,2 millióan hagyták el otthonukat Ukrajnában, de ez akár 4 millióra is nőhet. Beszélt arról is, hogy az Ukrajnában maradt munkatársai is óvóhelyeken töltik az estéiket, és felhoztuk annak a regionális ENSZ-igazgatónak a levelét is, amelyben arra utasított, hogy ne használják a háború szót az Ukrajnában történtekre.


Menekülés Munkácsról Székesfehérvárra: "Nagyon jól fogadtak mindnyájunkat"

Székesfehérváron nagyjából 1000-1500 Ukrajnából érkezett vendégmunkás dolgozik, a város és az ott működő szervezetek az ő Magyarországra érkezett családjuk elszállásolásában is segítenek. Horváth Éva családja a munkácsi járásból érkezett itt dolgozó apósához, férje nem tarthatott vele. Azt mondják, a fogadtatás, ami a magyar oldalon várta őket, nagyon jól esett. Videó.



Hogyan építkezhetünk úgy, hogy házaink dacolni tudjanak a durvuló klímával? – videó

Az építészeti látásmód megváltoztatásával párhuzamosan a mérnöki tudományoknak is mozdulniuk kell, és új szabványokra is szükség lesz, hogy épületeink képesek legyenek ellenállni a klímaváltozással járó egyre szélsőségesebb időjárásnak. Nem biztos azonban, hogy ehhez feltétlenül új épületeket kell majd felhúznunk. A régebbiek átalakítása ugyanis kevesebb fizikai energiával, kevesebb káros kibocsátással jár, igaz, szellemi energiából jóval több kell majd. Emellett jobb ha hozzászokunk a mértéktartáshoz, és leadunk szükségleteinkből, mint azok a holland bankárok, akik 14 fokkal is megelégednek télen az irodában. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunk második részében az építészet és a szélsőséges időjárás kapcsolatát boncolgattuk Hartvig Lajos és Bánáti Béla építészekkel, akik új irodájukat már a klímaharc és a fenntarhatóság jegyében alakították ki.