Engedély nélküli stégek, szaletlik, a telekhatáron túl, a tó felé nyújtózkodó kerítések, markolóval házhoz vitt tóvíz – évek óta zajlanak az illegális mederfoglalások és szabálytalanságok a Balaton-parton. Az önkormányzatok tehetetlenek, a hatóságok pedig széttárják a kezüket, de úgy tűnik, valami végre történni fog. Videoriport.
A cigándi az egyik legszegényebb járás az országban, ezért dőlt be itt először az önkormányzatilag finanszírozhatatlan szakrendelő. A fideszes polgármester tüntetést szervezett, de őt is derült égből villámcsapásként érte, hogy a körzet képviselője államosítást jelentett be. Kameránk is ott volt.
Nem választottak maguknak politikai pártot, amelynek rendezvényére elmentek volna, inkább ők fogtak össze: a civilek külön megmozdulást szerveztek március 15-re Budapestre. Lelkes fiatalok, aktivisták, polgármesterek, ismert emberek és érintettek vonultak Budapesten. Ez volt a Szabadságmenet. Ott volt videósunk is.
Fokozottan védett vizes élőhelyet csapoltak meg a napokban, hogy több víz juthasson a Velencei-tóba, amelynek vízállása még mindig az optimálisnak tartott szint alatt van. Az érintett Csíkvarsai-rétet kezelő alapítvány vezetője szerint a csapolás során egy fontos jogi elv sérült. Ő is arra figyelmeztet, hogy ha nincs elég csapadék, muszáj elgondolkozni a Velencei-tó használati módján. Mindeközben a vízügyi hatóságok rendkívüli felülvizsgálatot tartanak a tó vízgyűjtőjén fekvő minden kisebb-nagyobb halastónál.
Összefognak azok a települések, ahol akkugyárak épülnek: a tiltakozók tanácsokat adnak egymásnak és arról egyeztetnek, hogyan lehetne hatékonyabban fellépni az építkezésekkel szemben.
Mindenki igyekszik a környéken, hogy több víz jusson a Velencei-tóba: a civilek a környező települések árkait tisztogatják, a vízügy a Pátkai-tározót engedi le a minimum vízállásig. A tó vízszintjét ezzel 4 centiméterrel tudják emelni, de hiába volt az átlagosnál jóval csapadékosabb a január, még így is sok hiányzik az optimális vízszinthez. A szakértő szerint a drága és kockázatos egyéb vízpótlási módszerek helyett érdemes lenne felülvizsgálni azt, ahogy a Velencei-tó használatáról gondolkodunk. Videóriport.
Többek között a szennyezett talajvízzel, a határértékeket meghaladó zajterheléssel, a tűzvédelmi szabálytalanságokkal, a monitoring-kutakkal, szennyvízzel kapcsolatos aggodalmak mellett előjöttek az akkumulátorgyárakkal, és azok erőltetett telepítésével szembeni ellenérzések is a gödi Samsung-gyár ügyében kedden tartott közmeghallgatáson. Több mint 200 helyi, illetve a környező településekről érkező résztvevő a közmeghallgatás eredeti kereteit alaposan kitágítva zúdította rá az elmúlt években a gyár működésével kapcsolatban szerzett rossz tapasztalatainak minden dühét a vármegyei illetékesekre, a katasztrófavédelem munkatársaira, a gyár számára a biztonsági jelentést készítő cég vezetőire és a gyár képviselőire. Videós összefoglaló.
Feszült hangulatú közmeghallgatást tartottak kedden a gödi Samsung-gyár bővítéséről. A hallgatóság többek között az akkugyár zajterhelése, a talajvíz szennyezettsége, a település élhetősége, és az ilyen gyárakkal kapcsolatos általános aggodalmait zúdította a hatóságok és a gyár képviselőire.
Több százan vonultak Mikepércsről Debrecenbe az akkumulátorgyár ellen tüntetve.
Érvek helyett indulatok domináltak a CATL debreceni akkumulátorgyáráról pénteken rendezett közmeghallgatáson. A tettlegességig fajuló gyűlésről készült összefoglalónk.
Európa legnagyobb akkugyára épülhet Debrecenben, de az ott élőknek nincs lehetősége megakadályozni a beruházást. Legalábbis a hétfői közmeghallgatáson nem derült ki, hogy akár egy kis halvány reménysugár is lehetne a beruházás megakadályozására, vagy legalább a költöztetésére.
Pilismaróton két éve már elkergették a helyiek a Dunakanyarban bányát nyitni akaró vállalkozót és a bányanyitást támogató teljes képviselő-testületet, az idén megválasztott új polgármesterrel most mégis minden kezdődik elölről.
Dencsháza elfeledett részéről kapta a nevét az a vállalkozás, amely elfeledett növényeket, különleges gombákat kutat fel és tár az ínyencek elé. Egy napsütéses őszi délelőttön mi is elkísértük őket az ormánsági erdőbe.
Orbán Zalaegerszegen elhallgatta az oktatás kérdését, Budapesten több tízezren szeretnék elérni, hogy ne merüljön feledésbe a téma. Videóriportunk az október 23-i eseményekről.
Figyelmeztető levelek égetése, Pintér Sándor-figura dobálás - így telt a pedagógussztrájk.
A budaörsi Herman Ottó általános iskola tanárai beszéltek kameránk előtt arról, hogyan látják a tanárok és a diákok helyzetét, hogyan érintette őket a kölcseys tanárok kirúgása, és miért is döntöttek a sztrájk mellett.
A településen mindenki arról beszél, hogy akkumulátorgyárat telepítenek a házaik mellé, de hivatalosan senki nem mond nekik semmit. Az erről tartott fórumon is csak annyi derült ki, hogy nincs semmiről információ, illetve, hogy a jegyző szerint a jegyző nem hazudik, bármilyen hihetetlen is.
Nem sokkal drágábban lehet az itthon sokszor hiányzó kristálycukorhoz jutni a határokon túl, a magyarok mégsem ezért járnak át Ausztriába vásárolni. Az érezhető cukorhiány hátterében ugyanakkor a hatósági ár mellett ott van az is, hogy visszaesett a termelés.
A hazai szántóföldek közel felét érinti a mostani aszály, miközben a területeknek csak néhány százalékát öntözik. A megoldás azonban nem feltétlenül ez: "ha nem vesszük figyelembe a természetes folyamatokat, a szakadék felé megyünk" – érvel Sirkó Zoltán kertészmérnök. Videó.
Nyugat-Ukrajna legkeletibb részéről érkeztek énekesek az idei Ördögkatlan fesztiválra, Both Miklós udvarába. A fesztiválon fellépő három énekes, Dychok Lesja, Panaszjuk Ganna és Vaszjkovec Vira meséltek nekünk arról, hogyan lehet kibírni a háborút.
