Folyamatosan érkeznek a menekültek Ukrajnából, de a háború kirobbanása utáni napokban megérkezett a segítség is a magyar-ukrán határra: karitatív szervezetek és civilek igyekeznek segíteni a legelesettebbeken.
Az építészeti látásmód megváltoztatásával párhuzamosan a mérnöki tudományoknak is mozdulniuk kell, és új szabványokra is szükség lesz, hogy épületeink képesek legyenek ellenállni a klímaváltozással járó egyre szélsőségesebb időjárásnak. Nem biztos azonban, hogy ehhez feltétlenül új épületeket kell majd felhúznunk. A régebbiek átalakítása ugyanis kevesebb fizikai energiával, kevesebb káros kibocsátással jár, igaz, szellemi energiából jóval több kell majd. Emellett jobb ha hozzászokunk a mértéktartáshoz, és leadunk szükségleteinkből, mint azok a holland bankárok, akik 14 fokkal is megelégednek télen az irodában. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunk második részében az építészet és a szélsőséges időjárás kapcsolatát boncolgattuk Hartvig Lajos és Bánáti Béla építészekkel, akik új irodájukat már a klímaharc és a fenntarhatóság jegyében alakították ki.
Nagy Feró csak dupla nyugdíjat kap, de Rákay Philip és Nacsa Lőrinc megkapja a családi adókedvezményt. Megkérdeztük az Orbán-évértékelő előtt, mire fordítják a pénzt.
A nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, aki egyben a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, az évértékelő beszédet megelőzően foglalta össze, mit tart Orbán Viktorról.
A szakmai tanácsok vezetői lemondtak, az elmaradt támogatásokat is megkapták a víziszárnyas termelők, de a strukturális problémák maradtak. Az agrárminiszter szerint ezeket maguknak a gazdáknak kell megoldaniuk.
A megye északi felére jóval több pénz megy, a déli Bácskára a töredéke jut, az is főként milliárdos vállalkozókat gazdagít. Az ellenzék szerint az önálló Bácska jobban boldogulna.
A tatai közmeghallgatáson is szóba került, hogy a település vízkészletéből látnának el egy komáromi ipari parkot. A helyi lakosok közül sokan féltik a helyi vízbázist, ám a beruházás egyelőre halad előre. Videós riportunk a helyszínről.
November végén, december első napjaiban vágják a karácsonyfának termesztett fenyők nagy részét Somogy, Zala és Vas megye dimbes-dombos tájain. Nagy- és kistermelőknél egyaránt hatalmas ilyenkor a pörgés, néhány hét alatt kell letermelni a mostanra piacérett karácsonyfamennyiséget. Nézze meg, hogyan termelik, gondozzák, majd takarítják be a fenyőt, és mitől lesz egy karácsonyfa szép, tömött és formás!
A gátlástalan ipari lobbit és a "sötétzöld ökoterroristákat" is célba vette a miniszterelnök-helyettes Semjén Zsolt a vadászati kiállítás nyitónapján mondott beszédében. Videónk a helyszínről.
Az ellenzéki előválasztás nagy dilemmáját Zuglóban láthatjuk: olyan jelöltet állítson az ellenzék, aki rutinból nyer a Fidesz ellen, vagy az ellenzéken belüli rendszerváltásról is szólnia kell a választásnak.
A Balaton-élményhez épp úgy hozzátartozik a bor, mint a lángos. Ám amíg a sütödéket a nyaralók éltetik, a borászok nem annyira örülnek az idegenforgalom erősödésének. A híres csopaki bornak vajon mi nagyobb ellensége: a kedvezőtlen idő vagy a hely felértékelődése?
Nem lehet éles határvonalat húzni, hogy mikortól számít kizsákmányolásnak egy ember dolgoztatása. Ez, illetve az érintettek labilitása is nehezíti a csicskáztatás felderítését, pedig modernkori rabszolgák szép számmal lehetnek Magyarországon. Szarvason, az Ótemplomi Szeretetszolgálat otthonában jártunk, ahol már évtizedek óta próbálnak segítséget nyújtani a kiszolgáltatottaknak.
Szomorú, de sajátos reklámot kapott a vajdasági Tanyaszínház legújabb produkciója, annak bemutatását ugyanis a tervezett helyszíneken kvázi betiltotta a politika. Megnéztük az inkriminált darabot és megpróbáltunk beszélni az érintettekkel. Nem mindenkivel sikerült.
Hudák Tamás több mint 20 éve termel dinnyét a Békés megyei Nagykamaráson, már a nagyszülei is ezt csinálták. Csak dinnyetermelésből most sem lehet megélni, egyre gyakoribb, hogy a gazdák TSZ helyett, úgynevezett TÉSZ-be tömörülnek a túlélés érdekében. Ezek a szövetkezetek aztán hatékonyabban tudják eladni a dinnyét az áruházláncoknak.
Kisfilm a szombati vonulásról.
Kommunális szemét, veszélyes hulladék, de még műszőrme is került a zsámbéki hulladéklerakóba, egy természetvédelmi terület mellé. Videó.
Sobhi Soboh hat éve él Magyarországon, azóta nem látta gázai rokonait. Több családtagját pedig már nem is fogja, mert a múlt héten meghaltak egy légicsapásban. A hvg.hu-nak adott interjújában többek közt arról is beszélt, nem érdekli, hogy két államban, vagy egy államban élnek majd az izraeliek és a palesztinok, csak nyugalmat szeretne. Azt sem akarja, hogy a családjában ismétlődjön, amin ő keresztülment, ezért nem akar visszatérni Gázába.
A Fertő tavi gigaberuházás gőzerővel fejlődik: állami pénzből már épülnek a kikötők, bontják a cölöpházakat, közműveket fektetnek, terepet rendeznek. Közben a környezetvédelmi engedélyt is módosították, hogy egész évben lehessen a tavat kotorni. A helyiek tiltakoznak, a beruházó hajthatatlan. Mutatjuk a területet földön, vízen, levegőben.
Annak ellenére, hogy a járványhelyzet miatt a vendéglátóhelyeknek a túlélés volt az elsődleges, sokak ebben az időszakban sem mondtak le sem a környezetbarát működésről, sem a társadalmi felelősségvállalásról. A Felelős Gasztrohős és a Netpincér közös díjának közönségnyertesét, a Szabad Bisztrót látogattuk meg.
Amikor az iskolanyitásról beszélünk, szinte mindig a tanárok és a szülők helyzetén keresztül próbáljuk bemutatni a helyzetet. Mi most kollégáink gyerekeit kérdeztük, hogy örülnek-e az iskolanyitásnak, mi a véleményük az online oktatásról, de azt is megtudtuk, mi zajlik ilyenkor a „fejük kis csücskében”. Videó.
