"Nem igaz, hogy az ellenzék győzött, hiszen ilyen nevű párt nem is indult a választásokon" – magyarázza a lengyel köztévé
„Csak a hatalomvágy köti őket össze” – ez is egy cím a híradóból, amely szerint csak káosz várható az új kormánytól.
„Csak a hatalomvágy köti őket össze” – ez is egy cím a híradóból, amely szerint csak káosz várható az új kormánytól.
Sikerült összeszámolni a vasárnapi választásokon leadott összes szavazatot, a végleges eredmény nem változott a már ismert részeredményekhez képest.
Több mint 30 000 bizottságból már csak 13-nak az eredményére várnak.
A miniszterelnök márciusban lépett be a bizottságba, de most a kormány magyarázat nélkül visszavonta az erről szóló határozatot.
A PiS vezet, de ez még mindig nem lenne elég a többséghez.
80 százalékos feldolgozottságnál apad a PiS előnye, de még mindig vezet, ez azonban nem lesz elég a kormányzó többség megszerzéséhez.
Hiába lenne meg Donald Tusk mögött a szükséges többség, lehet, hogy a PiS-ből indult Andrzej Duda nem őt kéri fel kormányalakításra. Vagy, ha mégis, Tuskra kemény időszak vár. Nem csak a könnyen ellensúllyá váló államfővel kell "megküzdenie", de a kormányprogramot is össze kell hangolni a több kérdésben tőle távol álló pártokkal.
Abban az értelemben, hogy a szavazók többsége rá hallgatott, és bojkottálta az álkérdésekre épített referendumot.
Ha a végleges számok is ezek lesznek, a PiS-nek még a szélsőjobbal együtt sincs többsége.
De ez kinek lesz jó?
Tajti Norbert a november 5-i hatállyal felmentett Béres Jánost válthatja a katonai titkosszolgálat élén.
Az Alkotmánybíróság szerint az Országgyűlés alaptörvény-ellenes mulasztást követett el.
A cél „a távhőkassza pozitív egyenlegének megőrzése”.
A védelmi miniszterrel kerültek ellentétbe.
A korábbi beruházásokat visszafogó határozat alól kaptak felmentést az intézmények.
A főigazgatói poszton Tajti Norbert tábornok válthatja.
Novemberben fizetik, január 1-ig visszamenőlegesen.
Azzal érvelnek, hogy a törvény a háborús veszélyhelyzet idején nem alkalmazható, és nemzeti érdekekre is mutogatnak. De már a júniusi elfogadásakor is fennállt a háborús veszélyhelyzet, és akkor is nemzeti érdekekre hivatkoztak.
A kormány ezt diszkriminációellenes intézkedésnek nevezi.
A 2020 óta érvényes mentességet a kedd esti kormányrendelet azonnali hatállyal megszüntette.