Tetszett a cikk?

A lengyel törvények szerint ha a kormányalakításra felkért jelölt bemutatja kormányát, azt az államfő kinevezi, és két héten belül bizalmi szavazást kell tartani. De Morawiecki mögött csak 194 képviselő áll a 460-ból.

Az eddigi lengyel miniszterelnök továbbra is úgy tesz, mintha kormányt tudna alakítani, pedig nincs parlamenti többsége. Hétfőn bemutatta az új kabinet tagjait, akik letették az esküt. Két héten belül kell bizalmi szavazást kérnie.

Valójában előbb-utóbb – talán december közepén – a 460 képviselő közül 248-nak a várható szavazatát maga mögött tudó Donald Tusk, a Polgári Koalíció vezetője kerülhet a kormány élére saját pártja mellett két kisebb jobbközép és egy baloldali frakció támogatásával. Koalíciós szerződésüket be is mutatta.

Andrzej Duda köztársasági elnök először mégis az eddigi miniszterelnököt, Mateusz Morawieckit bízta meg kormányalakítással, arra hivatkozva, amit a hétfői eskütételen is megismételt, hogy az október 15-i választáson az eddigi kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) kapta a legtöbb szavazatot, tehát megnyerte a választásokat. Ez igaz, de mégis csak 194 képviselő áll mögötte a 460-ból. (Sőt a listájukon bejutottak közül hárman be se léptek a párt frakciójába.) Morawiecki folyamatosan arról beszélt, hogy tárgyal Tusk szövetségeseivel, és reményei szerint le tudja őket választani a Polgári Koalícióról. Tényleg csábítgatta őket, de az érintettek folyamatosan cáfolták, hogy bármelyikük szóba állt volna a PiS politikusával.

A lengyel törvények szerint ha a kormányalakításra felkért jelölt bemutatja kormányát, azt az államfő kinevezi, és két héten belül bizalmi szavazást kell tartani. Az így kinevezett miniszterek addig teljes jogkörüket gyakorolhatják, nagy pénzeket osztogathatnak hozzájuk közel álló szervezeteknek, és kinevezhetnek fontos tisztségekbe a majdani Tusk-kormány által le nem váltható tisztségviselőket. Még ügyvezetőként ezt tette a múlt héten Morawiecki a pénzügyi felügyelet elnökével, akinek éppen lejárt a mandátuma, de újabb öt évre megbízást kapott, és a törvény szerint az intézmény függetlensége érdekében nem lehet majd elmozdítani. Ennek a kabinetnek akkor kell távoznia, ha – mint várható – nem kapja meg a parlament többségének bizalmát. Csak akkor jelölheti a többség Tuskot a kormány élére, és a köztársasági elnök akkor már köteles lesz őt kinevezni.

A hétfőn bemutatott és rögtön esküt is tett új Morawiecki-kormány egyébként jórészt másodvonalbeli, kevéssé ismert politikusokból és hivatalnokokból áll, ami azt mutatja, hogy maga Morawiecki miniszterelnök sem veszi egészen komolyan, hogy ez a kabinet irányíthatná az országot négy éven át. Bár Andrzej Duda köztársasági elnök az új kormányt üdvözölve úgy tett, mintha bízna ebben. Egyedül Mariusz Blaszczak védelmi miniszter, a kormányból kimaradó Jaroslaw Kaczynski pártelnök bizalmasa őrizte meg tisztségét. Nem szerepel a listán a kisebbik kormánypártot vezető Zbigniew Ziobro, a miniszterelnök politikai ellenfele sem, az igazságügyi tárca élére eddigi helyettese került.

De mindennek csak az említett két hétig van jelentősége, kivéve azt a jelenleg valószínűtlennek látszó esetet, hogy Tusk támogatói és a szélsőjobboldali ellenzék képviselői közül legalább 37 fő átszavaz. Ha ez nem történik meg, akkor a két heti kormánytagság után másfél millió forintnak megfelelő összeggel távozhatnak a most kinevezettek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!