Egy politikai erő kulturális programja túlmutat magán a szakpolitikai területen: sokat elárul arról, mit gondol az adott párt az országról, milyen ideológiát vall magáénak, milyen a viszonya a múlthoz és a jövőhöz. A Tisza néhány oldalas kulturális programját is ezzel a szemüveggel olvastuk.
Lemeszelt freskó a székesegyházban, a XIX. századi tájképek alól előkerülő barokk freskók az érseki palotában, és védőépület a Szent György-kápolna romja fölött, ami újra használhatóvá teszi azt.
Voltunk már a versengő európai nemzetállamok korában, ennek következményei miatt jött létre az unió – mondja Stefano Bottoni történész, aki szerint a magyar történelem legsikeresebb időszakaiban a szövetségi rendszerek adta lehetőségeket tudták kihasználni. Orbán Viktor Moszkva és Washington közti pávatáncának viszont aligha lesz jó vége.
Szubjektív lapajánló a kormány cigányozásától a gyermekvédelmen át az elérhetetlen idősellátásig.
„Amit az üzletben megtanultam, azt a politikában is megtanulom alkalmazni” – ezzel száll be a legmocskosabb játékba, a politikába a Tisza Párt 64 éves tanácsadója. 1987-ben a Sugár Áruház 26 éves üzletvezető-helyettesi posztjáról lépett be a Shellhez, ahol két évvel ezelőtt globális alelnökként fejezte be üzleti karrierjét. Hisz abban, hogy Magyarország nagyon sikeres lehetne, és sikeres is lesz. HVG-portré.
Hogyan lehet kiállítást csinálni valakiről, ha alig tudunk valamit róla? Hogyan akarta meghekkelni a tárlatot a Kurultáj és Schmidt Mária, és hogyan tudott mégis európai minőséget teremteni a Nemzeti Múzeum? Kritika.
Eloldalognak a helyi véleményvezérek a Fidesz mellől – mondja Kovách Imre, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora, aki szerint az alapvető változások kulcsa, hogy válságba került a kádári kisemberre épített kormánypárti modell. A szociológussal az államot helyettesítő kliens-patrónus viszonyokról és arról is beszélgettünk, milyen megbélyegző tévhitek tartják magukat a vidékiekről a városiak körében.
A Tisza erősödését látva egyre többen sóhajtanak fel: Isten ments egy újabb kétharmadtól! De miért nem kell mégsem attól tartani, hogy a Tisza kétharmadából egy újabb Orbán-rendszer lesz, attól viszont igen, hogy a Tisza-kétharmad nélkül visszatérhet a NER? Vélemény.
Lázár Jánoshoz közeli építészhez került Demeter Szilárd birodalmától egy valamikori balatoni alkotóház – értesült a HVG. A többi ingatlan is hasonló sorsra juthat: egyet bezártak, több üresen áll, mintha csak szándékosan tartanák távol a művészeket és a vendégeket.
A műemlék nem, de a jelek szerint a műemléki védettség fontos volt az Orbán család számára Hatvanpusztán, így a majorság megtartotta műemlék jellegét. Hatvanpuszta építésze, Taraczky Dániel ellen Hadházy Ákos kezdeményezett etikai vizsgálatot ezzel összefüggésben. Az építészkamara etikai bizottságában a tagok bizalmatlansági indítványt nyújtottak be az elnök ellen, aki kétszer visszautasította a beadványt.
Az Akadémia kincsei láthatók az intézmény ismét megnyílt kiállítóterében, amit egykor az Esterházy-képtárnak építettek. A terem szinte olyan, mint új korában, de az adományozók kicserélődtek.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat jogi lépéseket helyezett kilátásba a szervezetről napvilágot látott információkkal kapcsolatban, az Akadémia Dolgozók Fórumát nem győzték meg az érveik.
„Magyar Péter egyik legfontosabb tettének a vidék politikai egyenjogúsítását tartom” – mondja Kéri László politológus, aki szerint történelmi jelentőségű, hogy a Tisza elnöke igyekezett lebontani a vidék-főváros ellentétet és a feudális merevségű társadalmi hierarchiát. Még akkor is az, ha a párt nem nyeri meg a választást.
A magas fizetések ellenére úgy tűnik, nem végzik jól a dolgukat a HUN-REN felső vezetői, mert képtelenek voltak helyesen bejegyeztetni a bíróságon a szervezetre vonatkozó információkat. A kutatóközpontok SZMSZ nélkül működnek, és az sem tisztázott, ki gyakorolja a munkáltatói jogkört.
Tudor-kori kastély képe lebeghetett a megrendelő szeme előtt, amikor 2019-ben a megbízott építésszel összeállította hatvanpusztai birtokának koncepcióját. Álmodott magának könyvtárból rejtekajtóval megközelíthető pincét, kereken száz vécét és egy kétszáz fős rendezvénytermet.
Nem csupán házakat kell tervezni, hanem várost is – mondja Budapest főépítésze, aki bécsi példákon keresztül mutatja meg, hogyan lehet élhető települést kialakítani.
Szoros verseny a kampányban, a Tisza-jelöltek civilsége, a főváros tönkretétele, a NER repülőrajtja az Otthon Start programban. És milyen tíz méterről beszél az amerikai kormány, illetve a Nobel-díjat átvevő Krasznahorkai László? Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
Középvezetőnek, de még hivatalnoknak is jobb lenni, mint kutatónak a HUN-REN-ben. A kutatói átlagbér csak bruttó 800 ezer forint, a két felső vezető bére viszont másfél év alatt több mint duplájára nőtt, és egyenként eléri a bruttó 9,4 milliót. A HVG birtokába jutott belső feljegyzés szerint 2025-ben hiába lett több pénze a természettudományi kutatóközpontnak, égetően fontos fejlesztésekre nem jutott.
700 ezer fogoly dolgozott csaknem négy évtizedig, és ez nem a nagy fal – Magyarországra jöttek a nyolcezer fősre becsült terrakotta hadsereg előőrsei Kínából, de ezer év történelme is megismerhető a Szépművészeti Múzeum múlt héten nyílt kiállításán. Még a nagy falról is kitekinthetünk a hunokra.
Két éve még kirúgták a korábbi főigazgatót, most viszont hozzá került a koronázási palást termének felújítása. Megkérdeztük L. Simon Lászlót és Zsigmond Gábor jelenlegi főigazgatót is, hogy mi történik.
