A Kúria döntött az MTA-vagyonnal kapcsolatos perben
A Kúria Radnóti Sándornak és az Akadémiai Dolgozók Fórumának adott igazat a Magyar Tudományos Akadémia ingatlanvagyonának megőrzéséről szóló perben, amely az eljáró bíróság kérdésében folyt.
A Kúria Radnóti Sándornak és az Akadémiai Dolgozók Fórumának adott igazat a Magyar Tudományos Akadémia ingatlanvagyonának megőrzéséről szóló perben, amely az eljáró bíróság kérdésében folyt.
Megnéztük, mit csinál a Nemzeti Múzeumban őrzött Aranygyapjas rendi-lánccal megkínált Habsburg Ottó Alapítvány. Kiderült, hogy bár a születése Semjén Zsolthoz kötődik, de Prőhle Gergely vezetésével mára elismert tudományos műhellyé vált.
Tizennégy év fizetés nélküli szabadság után visszatér tanítani az ELTE-re a volt oktatási államtitkár, de kollégái – magánemberként – nyílt levélben tiltakoznak.
A rendszerváltáskor doktorált, de nehezen tudott elhelyezkedni tudósként. Aztán egy svéd ösztöndíj, majd a CEU 5000 dolláros csekkje segítette, négy és fél év Arizona után lett állása idehaza. Elnöki pályázatának megírásában segítették azok a kollégák, akik egy HVG-cikk alá kommentelve adtak tanácsokat a Facebookon. Kiemelt célja a tudósok munkakörülményeinek javítása és hogy a tudományos eredmények jobban eljussanak a társadalomhoz. HVG-portré.
Többen megkeresték lapunkat, hogy szerintük Kecskeméti Gábor, akit az MTA főtitkárának választottak, főnökként, oktatóként gyakran nem megengedhető stílusban nyilvánul meg. Az érintett szerint csak egyenesen fogalmaz és az alacsony színvonalat kéri számon. Megpróbáltuk körüljárni a kérdést, hiszen a megújuló tudományos élet egyik fontos posztját foglalta el az irodalomtörténész, de a végkövetkeztetést az olvasónak kell levonnia.
Szakértőket kérdeztük, hogyan vehetné vissza a magyar társadalom és a kultúra a NER Budai Várba épített üres kulisszáit és hivatali épületeit. Cikkünket vitaindítónak szánjuk, mert hiszünk abban, hogy csak széleskörű vita adhat választ a kérdésekre.
Cikkünk nyomán Forsthoffer Ágnes házelnök lecserélte Tisza István egykori székét, amit elődje, Kövér László csellel szerzett meg. De min ültek 2012 előtt a házelnökök, hogyan került múzeumba ez a darab, és milyen alternatívái vannak a mostani piros irodaszéknek?
Romokat és súlyos terhet hagyott utódjára az Orbán-kormány Józsefvárosban: aligha épül meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem campusa. De hatalmas lehetőség is a Nemzeti Múzeum számára a Magyar Rádió egykori telke, ha az állam ki tud szállni az egyházzal kötött rossz szerződésből.
Miközben a minisztériumok luxusszínvonalon épültek a budai Várban, a közeli nemzeti könyvtárban elborzasztó állapotok uralkodnak, amiről egy segélykiáltással felérő film készült.
A Karmelita hideg, sötét és stílustalan, a Belügyminisztérium épülete viszont csodás műemléki rekonstrukció, Rogán minisztériuma pedig jól vegyíti a hamis építészeti elemeket az igazival – mind máshogy, de megmutatják, hogyan szakadt el a NER realitásoktól és a társadalomtól.
Nemhogy az Alkotmány, de még az MMA-t létrehozó törvény sem biztosít olyan jogot a testületnek, hogy annak elnökének közreműködésével kellene kidolgozni a kormány kultúrpolitikáját, legfeljebb a véleményét kérhetik ki. Az Orbán-kormány minisztereinek hatáskörét felsoroló, mára hatályát vesztett rendeletből kerülhetett át a vitát kiváltó passzus a tárcák feladatait felsoroló kormányrendeletbe.
Láttam én még demokratikus átadást-átvételt, amikor aktákat, fájlokat iktattak, dokumentumok cseréltek gazdát. Ez a váltás viszont olyan volt, mint amikor a megszálló csapatok egy éjszaka alatt, titokban, sunnyogva kivonulnak, és az irhájukat mentve kipakolnak minden szekrényt. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
Kövér László elrekvirált több mint 60 festményt a Nemzeti Múzeumtól, és Tisza István székét is, hogy utóbbi az Országház múzeumába kerüljön, de ő ült rajta a múlt hétig. Stromfeld Aurél kanapéja eltűnt a kulturális minisztériumból, de volt, amikor NKA-pénzen vettek szalongarnitúrát az államtitkárnak. Így bánt a NER az általa használt, ezernél is több múzeumi műtárggyal – van, amelyiket 25 éve nem adja vissza.
„A feladatunk a kultúrharc lezárása és a kultúra közös üggyé tétele” – mondta Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelölt a művelődési bizottsági meghallgatásán. A politikus konkrét lépésekről is beszélt, államtitkárai személyét azonban nem jelentette be.
Miért volt szükség az NKA-ra? Hogyan roncsolta évek alatt a Fidesz a programot? Hogyan kell átalakítani, hogy ne történjen többé bűncselekmény-gyanús eset, betöltse hivatását, és ne burkolt kampányfinanszírozásra használják?
A HUN-REN mai formájában nem maradhat fenn, az átalakításban a kormánynak, az Akadémiának, és a kutatóknak is részt kell venni, az új hálózatnak az Akadémia lehetne az ernyőszervezete – fejtette ki az elnök.
Az NKA legyen önálló, a döntéseket a szakmai kollégiumok hozzák meg, a kurátorokat a szakma jelölje, legyen mindössze 10 százalék a miniszteri keret – ezt ajánlják az alap egykori vezetői.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat felsővezetői számos olyan kijelentést tettek, amelyekkel nem tud azonosulni - mondta távozása okáról az MTA egykori elnöke. Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke pedig épp most váltott taktikát, békülékeny hangot ütve meg a kutatóközponok vezetőinek küldött, és birtokunkba került levelében.
Az új miniszter feladata a kultúrharc lezárása lesz, ezért nem tesz durva lépéseket, igyekszik „népfrontos” minisztériumot létrehozni. Nagy verseny várható az egyes területekért, az örökségvédelemben két jelölt van, megszólal a filmintézet egyik lehetséges vezetője.
Több pontot adnak jelenleg a HUN-REN kutatási hálózatban azért, ha egy tudós Kelet-Timorral és Üzbegisztánnal kutat együtt, mint ha magyar–német közös projektben dolgozna, de egyéb abszurd követelményekre, hatalmas adminisztratív vízfejre, a transzparencia és a párbeszéd hiányára is panaszkodik a HVG-nek nyilatkozó két intézetigazgató. Közöljük a 123 kiemelkedő kutatócsoport közös javaslatait is.