A politikai propaganda eszköze és pszichológusok kutatási terepe is volt a sajtóban elsőként felbukkant nyilvános tényellenőrző rovat. A fact-checking nagy hagyományokra és kevéssé meggyőző eredményekre tekinthet vissza.
Rendszeresen át kellene gondolni viszonyunkat az ünnepeinkhez, az azokon közösen elfogyasztott ételekhez, hogy a személyiségünket formáló tradíciók ne váljanak béklyóvá – hangsúlyozza Czecz Fruzsina gasztropszichológus, aki elárulja azt is, hogyan szereljük le a traktálást.
Intelligens kukákkal, mozgás- és forgalomfigyelő utcai lámpákkal, távolról gyógyító orvosokkal is próbálnak okossá válni a világ nagyvárosai. Az intelligenstelepülés-fejlesztés már a jelen.
Romantikus elvárásaikban többnyire súlyosan csalódtak azok a baloldali meggyőződésű magyar emigránsok, akik a két világháború között a Szovjetunióban telepedtek le. A felemelkedés kevesek kiváltsága volt, a többség mélyen hallgatott rossz tapasztalatairól.
A nagyvárosokban legalább annyira szennyezett az épületek belső tereiben áramló levegő, mint a szabadban. Ez azonban, rengeteg egészségügyi kockázat mellett, akár kiaknázható lehetőségeket is jelent.
A tűzvésznél is veszélyesebb vallásellenesség és az érdektelenség pusztította el kis híján a Notre-Dame-ot kétszáz éve. A megsemmisüléstől egy becsvágyó uralkodó, egy romantikus regényíró és pár száz borospalack mentette meg. A 2019-ben kigyulladt, és újjáépített katedrálist december 7-én, alábbi cikk megjelenésének napján adják át.
Önmagával versenyezve kényszerült álnevek használatára a múlt héten elhunyt Nemere István, aki utóbb már szabadult volna közel félszáz alteregójától. A legfőbb írói erénynek az akaraterőt tartó szerző hiába döntött mennyiségi és eladási rekordokat, a szakma sosem fogadta be.
Elérte már az emberiség a maximálisan lehetséges életkort, vagy még van hova fejlődni? Bár e kérdésről régóta tart a szakmai vita, tudósok ma inkább előbbit tartják valószínűnek, mivel az öregedést okozó élettani folyamatok kikapcsolása csodaszámba menne.
A kommunisták saját kádereiket sem kímélték: az 1950-es évek koncepciós pereiben és azok után százakat hurcoltak meg, aminek generációkra kiható traumáját most a gyerekként egykor érintettek idézik fel egy új könyvben. Az egyik drámai történet főszereplői egymást sosem ismerhették.
Globális versenyfutás zajlik a szöveges adatbázisokért: a mesterségesintelligencia-fejlesztők a nyelvi modelljeik betanításához keresik a nyersanyagot, a nagy tartalomszolgáltatók viszont védik a kreatív alkotásokat a kéretlen felhasználástól. Sürgősen szükség lenne áthidaló megoldásokra.
Szocialista munkaversenyre és tőkés importra is szükség volt a két részletben átadott Barátság kőolajvezeték megépítéséhez. A szocialista testvériség szimbólumaként emlegetett csőrendszer – aminek a minap „halálhírét” költötték – az egyoldalú gazdasági függőség jelképe volt.
Sok százféle van belőlük, bárkinek az életét megkeseríthetik, de a többségük viszonylag könnyen kezelhető. Egy, a különböző fóbiákról szóló új könyvből az is kiderül, melyikre van magyarázat, s milyen mániától szenvedtek, illetve szenvednek olyan ismert emberek, mint Alfred Nobel vagy Scarlett Johansson.
Fordulat körvonalazódik, miután a világ országainak negyedében már betiltották az iskolai mobilozást, és az újabb kutatások, valamint oktatási tapasztalatok nyomán erre buzdítják a többieket is. A liberálisabb álláspont képviselőinek azért maradt még néhány erős érvük. Kérdés, hogy ezekből Magyarországon melyik intézményben mernek majd meríteni bármit is.
Több szempontból is érdekük lenne a nagyvárosoknak, hogy fürdeni lehessen a rajtuk áthaladó folyókban – vezethető le az olimpiának otthont adó Párizs példáján. A víz tisztaságának egyik mellékterméke pedig akár olcsóbb kenyér is lehetne.
Nüanszokon múlhat győzelem vagy vereség a mostani olimpián is. Mit mondhat a sportpszichológus az első helyről hajszállal lemaradónak, miért hasznos egy kis önmarcangolás, és mit tanulhat az átlagember az élsportolók megküzdési technikáiból?
Sok újdonságot és résztvevőcsúcsot is hozott a száz évvel ezelőtti párizsi olimpia, de a teljes anyagi csődtől csak az mentette meg, hogy biztosítást kötöttek rá a szervezők. Mozgó járdák helyett emelt árú villamosjegyek, gazdagoknak fenntartott autóút és a versenyektől távoltartott németek is fémjelezték az első világháború „lelki lezárásaként” hirdetett világeseményt.
A gyermekkor kutatása és a betegségek lelki eredetének vizsgálata is összekötötte a hazai pszichológia XX. századi nagyjait – derül ki egy új műből, a 21 magyar, aki forradalmasította a pszichológiát című könyvből. Miért volt köztük olyan sok tudományszervező, hogyan lett emberarcúbb az egészségügy, és ki analizálta Al Caponét?
Mennyivel lettek jobbak a fordítóprogramok a mesterséges intelligencia ugrásszerű fejlődése nyomán? A változások valóban forradalmiak, de csak néhány nagy nyelv profitál belőlük, sok ezer kicsit az eltűnés fenyeget. A magyar ebből a szempontból a nagyok közé tartozik.
A történelem legnagyobb elterelő hadműveletével készítették elő a szövetségesek 80 éve a történelem legnagyobb partraszállását. Felfújható tankok, kamu olvasói levelek, ejtőernyős bábok és egy kettős ügynök műfelháborodása is kellett a sikerhez.
Párhuzamos valóságot teremtett az olvasóknak a cenzúravezérelt magyar sajtó. Most azt idézzük fel, ahogyan 80 éve, a D-nap idején írtak a „felmorzsoló”, „hősiesen helytálló” és „dinamitmeteort” is bevető németekről, valamint a „csaknem megsemmisülő” szövetségesekről.