Illényi Balázs


Edzés kánikulában – mikor tegyünk jeget a sportmelltartóba, és mikor kell leállni?

A kánikula nem feltétlenül jelenti azt, hogy őszig fel kell függeszteni a szabadtéri sportot, de ilyenkor nem működik a megszokott edzéslogika. A testnek idő kell, hogy alkalmazkodjon a meleghez, a tempót és a terhelést vissza kell venni, a hidratációt tudatosabban kell kezelni, és az okosóra számai helyett sokkal inkább a saját jelzéseinkre érdemes figyelni. A hőségben nem az a kérdés, mennyit bírunk ki akaraterőből, hanem hogy mikor tudunk biztonságosan továbbmenni, és mikor kell inkább leállni.


A test 90 felett is képes fejlődni: mit tanulhatunk a százéves sportolóktól?

Faudzsa Szingh 89 évesen kezdett rendszeresen futni, 100 évesen pedig maratont teljesített. Julia Hawkins százévesen állított fel korosztályos sprintrekordot, Robert Marchand pedig százon túl is javítani tudott a kerékpáros teljesítményén. Ezek a történetek nem azt üzenik, hogy mindenkinek maratont kell futnia időskorban, hanem azt, hogy a test még nagyon későn is képes alkalmazkodni, fejlődni és visszanyerni valamennyit abból, amit elveszettnek hittünk. A kérdés inkább az: mit tanulhatunk a százéves sportolóktól akkor is, ha nekünk a cél csak annyi, hogy jó erőben, stabilabban és önállóbban éljünk?



Az AI csak tetteti az együttérzést és hízeleg – de más oka is van, hogy nem alkalmas pszichológusnak

Az algoritmust nem a betegellátásra optimalizálták, hanem arra, hogy minél tovább a képernyő előtt tartsa a felhasználót, mégis egyre többen kérnek akár napi szinten mentális segítséget a mesterséges intelligenciától. Miért nem alkalmasak a jelenlegi chatbotok arra, hogy terapeutaként használjuk őket? Mire kell a leginkább figyelni, amikor tanácsot kérünk az AI-tól? És hogyan lehetne mégis hasznát venni a mentális egészség megőrzésében?


Hogyan fordítható vissza a cukorbetegség?

Nem jelent ma már feltétlenül élethosszig tartó krónikus betegséget, ha valakit 2-es típusú diabétesszel diagnosztizálnak, hiszen a folyamatot vissza is lehet fordítani. De miért nehéz gyógyszerek nélkül megvalósítani az ehhez szükséges életmódváltást? Mi a különbség a prediabétesz, az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség között? És miért szednek diabéteszgyógyszereket olyanok is, akiknek a szervezete jól tudja szabályozni a vércukorszintet? Nagy Géza belgyógyász-endokrinológussal beszélgettünk.


Egyetlen szám, amelyből kiolvasható, mennyire bírja a testünk a terhelést

Az edzettségi állapotot, az aktuális stressz-szintet és betegségek jelenlétét is ki lehet olvasni a HRV-ből, de csak akkor, ha mindenki saját magához és a szervezete változásaihoz méri a pontszámát. Hogyan lehet a szívdobbanásokból mindezekre következtetni? Milyen egyéni különbségekre kell ügyelni az értelmezésekor? És milyen HRV-értéknél kezdjünk aggódni az egészségünk miatt?



A szám, amely többet árul el az egészségünkről, mint a vérnyomásunk

Nemcsak az általános állóképességet, hanem az életkilátásokat is meglepően biztosan jelzi előre egy manapság egyre többet emlegetett mérőszám. Mit jelent pontosan a VO2 max, és miért lett a longevitymozgalom kulcsfontosságú adata? Hogyan tükrözi a sportolók és az átlagemberek teljesítménye közti különbséget? Miként változik az életkorral, és mit tehetünk azért, hogy minél tovább a biztonságos tartományban tartsuk?






Miért hasznos egy kis depresszió? – beszélgetés Bereczkei Tamás pszichológussal

Miért volt egykor a depresszió hasznos énvédő mechanizmus, és miért kontraproduktív a túlzott kényelem? Bereczkei Tamás Elhangolódás című könyvében feltárja, mennyire fontos megértenünk a biológiai evolúció természetét – hiszen a kulturális környezet csak az utóbbi évezredekben vált meghatározóvá, és még nem igazán alkalmazkodtunk hozzá. Ez az elhangolódás olyan területekre is hatással van, mint a párkacsolat és a gyermekvállalás.



A külön alvás lehet a boldog párkapcsolat egyik titka – állítják alváskutatók

Nem a párkapcsolat megromlására, hanem a helyes alvási higiéniára utal, ha külön ágyban vagy szobában tölti a (házas)pár az éjszakát. Mivel a kutatási adatok ellentmondásosak, minden párnak magának érdemes döntenie az „alvási válásról”. Hogyan hat a testi és lelki egészségre a franciaágy? Milyen alternatívái vannak a különköltözésnek? És száz éve miért nem aludhattak együtt a házaspárok sem?


Tényleg lusta vagy, vagy csak nincs értelme annak, amit csinálsz?

Nem önmagában az erőfeszítést, csupán a feleslegesnek ítélt erőfeszítést kerüljük ösztönösen – derült ki lustaságkutatásokból –, de a „költséghatékonysági megfontolásokon” túl számos más oka is lehet a feladat- vagy tevékenységkerülésnek. Mi a különbség a lustaság, a halogatás és a tétlenség között? És létezik-e egyáltalán lustaság?



Este 6 után ne együnk, reggel viszont mindenképp? – szakértő tanácsok és tévhitek az étkezések időzítéséről

Kevés dietetikai szabály vonatkozik az étkezések szigorú időzítésére, leginkább a vacsoránál érdemes, az éhségérzeten túl, az órára is figyelni. A táplálkozástudomány szerint viszont a reggelit akkor sem érdemes kihagyni, ha fogyni szeretnénk. Dietetikus szakértővel arról is beszéltünk, hogy miért ne együnk közvetlenül lefekvés előtt, mivel serkenthetjük a szervezet öntisztulását, mennyi haszna van az időszakos böjtöknek és miből álljon egy egészséges reggeli.


Túlélte Auschwitzot, és megtanított minket élni – Edith Eva Eger öröksége

98 évesen elhunyt Edith Eva Eger magyar-amerikai pszichológus, író, holokauszttúlélő, aki Auschwitz poklából indulva vált a trauma feldolgozásának egyik legismertebb alakjává. Tizenhat évesen deportálták, szüleit a megérkezés napján megölték, ő maga pedig csodával határos módon élte túl a koncentrációs tábort. Évtizedekkel később azt tanította: nem az határoz meg minket, ami történt velünk, hanem az, hogyan viszonyulunk hozzá. Öröksége ma különösen aktuális: hogyan válhatunk saját életünkben a múltunk foglyaiból valóban szabad emberré.