Illényi Balázs


Casanova malacságai legfeljebb a cenzori fejekben kavarogtak

122 történetileg igazolt hódítása ellenére Giacomo Casanova rokokó virágnyelven megfogalmazott emlékiratai mindent körülírnak, semmit sem mondanak ki trágárul. Az utókor itt-ott méltatlanul bánt a szöveggel, és csak annyi biztos, hogy Casanova élete és memoárjának utóélete is kész regény. Történeteinek gyűjteményét máig csak töredékesen ismerhetik a magyar olvasók, ráadásul 2024-ben elhunyt a legnagyobb magyar casanovista is.


Bécs új hely: mit kellene most utolérnünk?

Emberközpontú, adatvédő, klímabarát, demokratikus – e szempontok mentén fejlesztik az osztrák fővárost korszerű, élhető metropolisszá. Az okosvárosok kulisszatitkainak többek között Bécs laboratóriumi városnegyedében és a közlekedési lámpák kutatóműhelyében jártunk utána. 



25 év alatt 24 Nobel-díj: miben áll a japán csoda?

Miből születnek a Nobel-díjak: bőkezű állami támogatás, kutatói szabadság, hangyaszorgalom, kreativitás, szerencse – vagy mindez együtt? Japán példája azt mutatja, hogy könnyebb a legmagasabb tudományos elismeréseket besöpörni, mint ezt a kérdést megválaszolni.


Mi van a levegőben? Rosszabb dolgok, mint gondolná

Betiltott gyom- és rovarirtók, antibiotikum-rezisztens baktériumok, az extrém körülményekhez alkalmazkodó mikroorganizmusok utazgatnak a felhőkben sok ezer kilométerekre a forrásuktól. Még gyerekcipőben jár a felhők belsejének vizsgálata, de már az első eredmények is ijesztők.






Vérre menő küzdelem, avagy kell-e félniük a hosszútávfutóknak?

Az őszi futószezon izgalmas lehetőségeit beárnyékolhatja, hogy rákkutatók rossz hírekkel szolgálnak a különleges kihívások szerelmeseinek. Szakemberek hangsúlyozzák, a mozgás az egyik legfontosabb egészségvédő faktor, de az extrém terheléseket vállalóknak érdemes kiemelten figyelniük a testük jelzéseire.









Hivatalos az 5-ös típusú cukorbetegség – mit kell tudni róla?

Újabb diabéteszfajtát azonosítottak a három fő- és közel tucatnyi altípus mellett. De miért van ennyire sokféle cukoranyagcsere-zavar, mi köztük a különbség, milyen tényezők hajlamosítanak ilyen betegségre? A válaszok 590 millió embert érintenek közvetlenül, számuk pedig egyre nő.


Magyarország, konstans jövősokk – hogyan csökkentsük a szorongást a jövőkutató módszereivel?

A jövő nem fenyegető, befolyásolhatatlan árnykép, hanem feltérképezhető és alakítható valóság – állítja új könyvében Meskó Bertalan orvosi jövőkutató. Miért beszélgessünk a jövőbeni énünkkel, mi az, hogy jövőkerék, és hogyan vessük be a backcastingot? Aggódjunk-e a mesterséges intelligencia miatt, és mit kellett volna tenni a parajdi sóbányánál?