Rossz történelmi emlékeket idéz fel az afrikai országok lakosaiban, hogy Oroszországba munkavállalási szándékkal elutazott honfitársaik egyszer csak a fronton találják magukat, és ukrán fegyverekkel néznek farkasszemet. A Deutsche Welle február végi beszámolója szerint a fekete kontinens 36 országának legalább 1500 polgára került az utóbbi időben hasonló kelepcébe, miután hol ígéretekkel, hol kényszerrel becserkészték őket az orosz hadsereg toborzói. Az ukrán külügyminiszter figyelmeztette az érintett államok vezetőit, hogy ne hagyják vágóhídra hurcolni az afrikai férfiakat, mert a többségük egy hónapot sem él túl a fronton.
A most sokakban felötlő, bár némi fenntartással kezelendő történelmi párhuzam az első és a második világháborúban a francia hadseregben szolgált több százezer fekete bőrű katona sorsát idézi. Ők a saját elnyomójuk, gyarmattartójuk védelmében szálltak harcba, miután sok esetben (elsősorban az 1914–1918 közti időszakban) kényszerrel sorozták be őket.
Franciaország gyarmati hadtestét III. Napóleon parancsára állították fel 1857-ben, és eleinte Szenegálban toborozták hozzá az állományt, ebből jött a manapság is emlegetett név: szenegáli lövészek. Holott a sorozás igen hamar kiterjedt más országokra is, lényegében a Szaharától délre található összes francia gyarmat lakóira.
