Az értékes halak Wall Streetje, így emlegetik a tokiói Tojoszut, a világ legnagyobb halpiacát, ahol sorra dőlnek meg az árrekordok a kékúszójú tonhalakért. Miért ilyen nagy a verseny a halért és mi lesz a sorsa?
Az iráni tüntetések célja az elnyomó rezsim elkergetése, de az ellenzéknek nincs politikai vezetője, víziója – mondta a HVG-nek az iráni születési Mehrdad Vahabi francia közgazdász, a párizsi Sorbonne Egyetem professzora. Úgy véli, a síita politikai kapitalizmus megváltoztatására is szükség van.
A belső tiltakozás és az amerikai fenyegetés egyszerre jelent kihívást az iráni teokratikus rezsim számára. Az ellenzék megosztott, de a tüntetések tovább gyengíthetik vagy meg is buktathatják a rendszert. A rezsim túlélése leginkább az erőszakszervezeteken múlik.
A nepáli Z generáció zenészikonjából lett mérnök, majd katmandui polgármester, és most országos szerepre tör Balendra Shah.
A három év híján fél évszázados iráni teokratikus rendszer immár a hatodik jelentősebb tiltakozáshullámmal szembesül. Egyre többen érzik úgy, nem az a kérdés, hogy megbukik-e a mullahok rendszere, hanem az, hogy mikor. A mostani tüntetéseket a gazdaság összeomlása, a riál elértéktelenedése és az egyre nehezebb megélhetés váltotta ki, de hamar a rezsim elleni tiltakozássá váltak, többen a Pahlavi-dinasztia visszatérését követelik.
Egymásnak estek a hutik elleni jemeni koalíció erői, szembeállítva Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket. A déli szeparatisták önállósodnának, a nevető harmadik a huti mozgalom.
Az 1967-es háború óta Izrael vallási és biztonsági okokból zsidó kolóniák létrehozásával Ciszjordánia egyre nagyobb részét vonja az uralma alá, akadályozva a palesztin állam létrehozásának lehetőségét.
Az egekbe szökött a hadiiparban is nélkülözhetetlen antimon ára a kínai exportkorlátozás és a szűkös kínálat miatt. A saját ellátási lánc helyreállítása példa lehet a Nyugat számára a kritikus fémekhez való hozzáférésnél.
Aligha sikerül leállítani az erdőirtást a tervezett 2030-ra a pusztítás globális üteme alapján. Az Amazonas az összeomlás határán van, de Európa sem lehet büszke az erdeinek védelmére.
Vezetőket megbuktatva tucatnyi fejlődő országban tüntettek idén a fiatalok a korrupció, az önkény és az egyenlőtlenség ellen. A tiltakozások a múlt héten Bulgáriában is a kormány lemondását idézték elő.
Anélkül sajátította ki a kormányzást a hadsereg Pakisztánban, hogy formálisan átvette volna a hatalmat. A reflektorfény azonban azt jelenti, a katonáknak a kudarcokkal is el kell számolniuk.
Prominens családból származik, de nem volt a politikai elit tagja az új libanoni kormányfő, Navaf Szalam, aki a politikai rendszer átalakítását hirdette meg.
A békés iraki választás a stabilitást és a demokrácia érését jelzi, habár sokak szerint a felekezeti politika nem változott. Először érezhető, hogy Bagdad Irán helyett az USA-hoz közeledne.
Az USA és Kína kereskedelmi háborúja az amerikai szójatermelőket is sújtja, és az élre juttatta Brazíliát. Az ázsiai országnak a szója stratégiai jelentőségű, aligha szeretne kiszolgáltatottá válni egyetlen termelőnek.
Különös figyelem kísérte a visszafogott, óvatosan nyilatkozó, külpolitikai kérdésekben ritkán és megfontoltan megszólaló XIV. Leó pápa első külföldi útját. A májusi megválasztása után fél évvel Törökországban és Libanonban tett látogatása önmagában is jelzésértékű: a kereszténység és az iszlám megbékélését, a keresztény felekezetek közötti párbeszédet és a közel-keleti békét hirdette.
A világszerte őszintén tisztelt XIV. dalai láma szerint reinkarnált utódja akár nő, sőt több ember is lehet. Ahogy a múltban többször geopolitikai jelentőséggel bírt az utód kiválasztása, most is.
Az arab világ vezetőjévé emelte Donald Trump Washingtonban Mohamed szaúdi trónörököst, és megerősítette a szaúdi–amerikai stratégiai partnerséget. A megállapodások csak ígéretek.
Az emberiség történetében a legnagyobbak közé tartozó földmunkálatokkal épülő hatalmas tibeti duzzasztórendszert Kína a zöldenergia-termelés sarokkövének tekinti, egyben veszélyes stratégiai fegyverré alakítja a vízkészletek ellenőrzését Dél-Ázsiában.
A volt földesúr és politikus Corneille Nangaa a kongói lázadók élére állt, akik minden korábbinál nagyobb területet foglaltak el, s bevennék a fővárost is.
Az iszlámábádi és újdelhi merényletek nemcsak Pakisztán és India feszült viszonyát jelzik, de Afganisztán belépését is kettejük rivalizálásába. Pakisztánban tovább erősödött a hadsereg parancsnokának hatalma.
