A helyszín idén az MTK sportcsarnoka lesz, de úgy tűnik, a független sajtó megint nem mehet el a konzervatív fórumra. Mint ahogy „biztonsági okokból” nem lesz ott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök sem, viszont személyesen mond beszédet Andrej Babis cseh miniszterelnök és Mateusz Morawiecki volt lengyel kormányfő.
Alkotmánybírósághoz fordult a Fővárosi Törvényszék, mely a kihirdetett kormányrendelet ellenére sem volt hajlandó megszüntetni a náluk indult, a szolidaritási hozzájárulás ügyében folyó pereket. A hétfői tárgyaláson elhangzott: alkotmányos jogállamban egy kormányrendelet nem állhat az Alaptörvény rendelkezései felett.
Kövesdi Veronika médiakutató szerint azzal, hogy Magyar Péter azért dolgozik, hogy mindenki polgár lehessen, retorikai szinten megteremti az egyenlőségideált. Metz Rudolf vezetéskutató pedig azt emelte ki, hogy a Fidesz és a Tisza szabadságképe nagyban különbözik.
Jogerősen pert nyert a Tisza az Index ellen, a bíróság kimondta, hogy a pártnak semmi köze ahhoz a 600 oldalas szöveghez, amit a lap a párt adóterveiként mutatott be. Az ügy végkifejleténél is tanulságosabbak a párt által nyilvánosságra hozott ítéletben olvasható tanúvallomások. Ezekből kiderül, hogyan készült a cikksorozat, melyre a kormány egy teljes kampányt épített.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint semmilyen akadálya nincs, hogy elinduljon az olaj Magyarország felé, ez csak az ukrán elnök döntésén múlik. Gulyás Gergely kijelentette továbbá, hogy Magyar Péter Brüsszel és Kijev szerelemgyereke. A HVG ismét nem kérdezhetett.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság szerint felmerül, hogy a Pride-ügyben alkalmazandó jogszabályok sértik az Alaptörvényt, például a békés gyülekezéshez való jogot - értesült a HVG. De gond van egy félreérthető kötőszóval is.
Kedd este mutatta be az RTL a Babák című dokumentumfilmet, melyben a Szőlő utcai javítóintézet letartóztatásban lévő igazgatójának több áldozata is megszólalt. Egyikük azt állítja, bevitte a Nemzeti Nyomozó Irodához azt a merevlemezt, melyen a bántalmazások szerepeltek, de később az ügyészségnek fogalma sem volt annak létezéséről.
Hosszú évek után először közölt hivatalos statisztikát az állami Humánreprodukciós Igazgatóság a hazai lombikkezelések sikerességéről. Vezetője, Várnagy Ákos a HVG-nek nemcsak arról beszélt, mit jelent európai összehasonlításban a 26,45 százalék, hanem arról is, miért nem támogatják, hogy az intézmények adatait külön-külön is meg lehessen ismerni. Mikor lesz elérhető a petesejt-donáció Magyarországon? Miért mennek magyar párok külföldi intézetekbe? És hogyan lehet helyreállítani az elveszett bizalmat?
Nemcsak a Kúrián, a Fővárosi Törvényszéken is személyes adattal visszaélés miatt indított büntetőfeljelentés lett a vége annak, hogy aktív bírák nevei kerültek nyilvánosságra a Tisza applikáció ügyében. A bíróságok ezzel a részükről lezártnak tekintik az ügyet, a háttérben azonban a történteknek ennél nagyobb hullámai voltak. A HVG információi szerint a Fővárosi Törvényszéken volt olyan érintett bíró, aki már hónapokkal ezelőtt jelezte, hogy semmi köze az applikációhoz, az elnöki feljelentésről azonban csak a sajtóból értesült. Mások a bírák melletti nyilvános kiállást hiányolták a vezetőiktől.
Hivatalosan is elindult a választásokra vezető kampányidőszak. De miben érzékelhetünk majd változást, ha már eddig is úgy érződött, hogy folyamatos kampányban élünk? A Fidesz részéről ízelítőt kaphattunk abból, hogy mire készüljünk, olyan mesterséges intelligenciával készített videót tett közzé a párt, ahol magyar katonákat lőnek le az orosz-ukrán háborúban. Földes András videós tudósítóval arról beszélgettünk, hogy valójában milyen a hangulat most Ukrajnában, hogyan élnek túl Mikolajivban azok, akik visszatértek a háború sújtotta városukba. Lenthár Balázs, történész, újságíró arról mesél, hogyan derült ki, hogy Alekszej Navalnij, orosz politikai aktivistát megmérgezték. Serdült Viktória belpolitiki újságíró pedig elmagyarázza mit jelent a kampányidőszak, mire számíthatunk a választásokra vezető hajrában belföldön. A HVG újságíróival Martini Noémi beszélget.
Az Egyesült Államok és Magyarország nukleáris együttműködési megállapodást is aláírt a Karmelita kolostorban tartott sajtótájékoztatón. Rubio nem tudta megerősíteni, hogy Trump a közeljövőben Magyarországra látogat. Arra a kérdésre pedig, hogy a szankciók alóli felmentés egy évre szól-e, az amerikai külügyminiszter annyit válaszolt: a felmentés a két vezető közötti jó viszonyból fakad.
A putyinozás primitív és komolytalan, Brüsszel azonban közvetlen veszélyforrás – jelentette ki az évértékelőjén Orbán Viktor. Álcivil szervezetek, megvásárolt újságírók és bírók – sorolta a miniszterelnök, kikkel készül leszámolni a választás után. Szerinte a Shell, az Erste Bank és Brüsszel „a halál vámszedői, a háború kutyái”, ezért delegálták embereiket a Tiszába. Beszólt a mocskos fideszező fiataloknak is.
A kormány nem tervez vizsgálatot a gödi Samsung-gyár ügyében, mert Gulyás Gergely szerint „erre vannak a hatóságok”. A miniszter kijelentette, soha semmilyen környezetszennyezés, határátlépés, szabálytalanság nem történt a gyár közvetlen közelében, szerinte rémhírterjesztés zajlik. Tagadta azt is, hogy korábban titkosszolgálati jelentés készült, vagy akár kormányülésen szóba került volna a gödi ügy.
Kormányoldalak szerint a felhasználókról jogtalanul kikerült adatbázisban aktív bírók nevei is szerepeltek, vezető fideszes politikusok erre hivatkozva kezdtek el „tiszás bírókról” beszélni. A törvényszék ezután indított vizsgálatot.
Újabb hárommillió dokumentumot hoztak nyilvánosságra az Epstein-aktákból, ami világszerte politikai viharokat kavart. Mit keresett Orbán Viktor neve a dokumentumokban? Mi köze volt Robert Fico szlovák miniszterelnök tanácsadójának a szexuális ragadozóhoz? Hogyan kényszerítette ki pár republikánus képviselőnő, hogy az akták napvilágot lássanak, és mibe került számukra szembe menni Trump elnökkel? A politikai következményeken túl mit mutat meg a több évtizedes Epstein-ügy a társadalmunkról? A Szerkesztőség legújabb adásában erről, és más érdekes hírekről beszélget Martini Noémi, Munk Veronika, Serdült Viktória és Tóth Jakab.
Évekig nem lehetett tudni, mennyi esélye van a meddőségi problémákkal küzdő pároknak Magyarországon, ha lombikkezelésbe vágnak. Az állami Humánreprodukciós Igazgatóság most először tett közzé hivatalos, ellenőrzött adatokból készített jelentést a 2024-es számokról. Abban az évben 26,4 százalék volt a sikerességi ráta. Az igazgatóság szerint az eredmények javításához hosszú távon szükség lesz a petesejt-donáció engedélyezésére.
Veszélyhelyzeti rendeletbe bújtatva fogott újabb jogállami mélyrepülésbe a kormány, amely egy visszamenőleges hatályú rendelettel szünteti meg a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereket. Szakértők szerint a döntés olyan szinten Alaptörvény-ellenes, hogy még a jelenlegi Alkotmánybíróságnak is nehéz lesz kimondania az ellenkezőjét.
Még a miniszterelnök is csak a legkivételesebb esetekben tudhat meg olyan személyes adatokat, melyeket a kormánypárt bármilyen ellenérzés nélkül nyilvánosságra is hozott a Lázár János ellen Gyöngyösön tüntetőkről. Az érintettek akár büntetőfeljelentést is tehetnek.
A miniszter még siófoki lakossági fórumán fejtegette hosszan, hogy fideszes szavazóként már nem számíthat senki pártatlan ítéletre a magyarországi bíróságokon. A bírósági vezetőknek pedig azt üzente, hogy álljanak végre a sarkukra.
Óriási a kormányzati felháborodás, hogy Volodimir Zelenszkij be mert szólni Orbán Viktornak. Akkora, hogy szinte elfelejtjük: a magyar kormány éppen ugyanazt szokta csinálni, amivel mindenki mást vádol folyamatosan. Miért tűnhetett el Kósa Lajos? Hova vezethetnek az orosz–ukrán tárgyalások? Martini Noémi, Serdült Viktória, Pitner Gábor és Lenthár Balázs kibeszélik a Szerkesztőség legújabb részében.
