A múlt héten jelent meg az Országgyűlés honlapján az Európai Ügyek Bizottsága 2026. április 8-i ülésének jegyzőkönyve. Az utolsó bizottsági ülésen Bóka János EU-ügyi miniszter jelentette be, hogy az Európai Unió Bíróságán szolgáló magyar bíró, Csehi Zoltán hatéves mandátuma 2027 októberében lejár, a kormány pedig már döntött a 2027-2033 közötti mandátumra történő újrajelöléséről. Annak ellenére is, hogy nincs olyan határidő, ami miatt ne várhattak volna a választás utánig. Ezen kívül, a kormány úgy döntött, hogy Fehér Miklós Zoltánt jelöli a 2027. október 7-én megnyíló és 2033. október 6-ig tartó főtanácsnoki mandátumra.
Az Európai Unió Bírósága az Európai Unió igazságszolgáltatási intézménye, amely két igazságszolgáltatási fórumból, a Bíróságból és a Törvényszékből áll. A Bíróság az Európai Unió legfelsőbb bírósága. Feladata annak biztosítása, hogy az uniós jogot az egész EU‑ban azonos módon alkalmazzák. A Bíróságnak 27 bírája van, minden uniós tagállamból egy‑egy. Őket 11 főtanácsnok segíti. A főtanácsnok nem ítélkezik, hanem független „indítványt" terjeszt a bírák elé. Ebben javaslatot tesz arra, hogyan lehetne megoldani az ügy által felvetett kérdéseket. A bíráknak nem kell követniük a főtanácsnok indítványát, ami azonban mindenképpen segíti a Bíróság döntéshozatali folyamatát, mivel egy másik, független nézőpontot is bemutat.
Az öt legnagyobb tagállam – Spanyolország, Németország, Franciaország, Olaszország és Lengyelország – mindegyikének állandó joga van főtanácsnokot jelölni. A fennmaradó hat főtanácsnoki helyet a többi 22 tagállam rotációs rendszerben tölti be. Magyarország számára a főtanácsnoki jelölés uniós tagságunk óta először a 2027-2033 közötti időszakban nyílik meg. Erről az Európai Unió Bíróságának elnöke március 16-án tájékoztatta a magyar kormányt.
A Törvényszék az Európai Unió Bíróságát alkotó két igazságszolgáltatási fórum közül az alacsonyabb szintű. A Törvényszék 54 bíróból áll; minden tagállam 2 bírót küld. Jelenleg egy magyar bíró – a már említett Csehi Zoltán – szolgál a Bíróságon, kettő a Törvényszéken.
Fontos, hogy a bírókat és főtanácsnokokat a saját kormányuk jelöli, és nincsenek arra egységes szabályok, hogyan kell a jelölteket kiválasztani, ebben minden tagállam a saját eljárását követheti. A kiválasztott személynek azonban függetlennek, továbbá vagy az őt jelölő tagállam legmagasabb bírói tisztségének betöltésére alkalmasnak, vagy az uniós jog elismert szakértőjének kell lennie.
A pályázatot a Brüsszelben működő állandó képviselet továbbítja a Tanács főtitkárságához. A főtitkár megküldi a pályázatot egy különbizottságnak, amely megvizsgálja, hogy a jelölt alkalmas‑e a bírói vagy főtanácsnoki tisztség betöltésére. Ez az úgynevezett 255‑ös bizottság, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés azon 255. cikkéről kapta a nevét, amely ezt a bizottságot létrehozta. Miután megvizsgálja a pályázati anyagot, a bizottság tagjai egy órán keresztül meghallgatják a jelöltet. Ha viszont már hivatalban lévő bíró vagy főtanácsnok megbízatásának meghosszabbítása iránti kérelemről van szó, a vizsgálatra a jelölt meghallgatása nélkül kerül sor. A bizottság indokolással ellátott véleményt ad, amelyet továbbítanak a tagállamok kormányainak képviselői számára. A bírókat és főtanácsnokokat a tagállamok képviselőiből álló Tanács nevezi ki.
Csehi Zoltánt 2016 áprilisában nevezték ki a Törvényszék bírájává, majd 2021 októberében lett a Bíróság bírája. Bírói kinevezését megelőzően (1995 és 2016 között) a Nagy és Trócsányi iroda tagjaként ügyvédkedett Budapesten. Szakmai körökben egy több mint húsz évvel ezelőtti bírósági folyosói incidens nyomán is ismertségre tett szert.
A főtanácsnoknak jelölt Fehér Miklós Zoltán 2010 óta vezeti az Igazságügyi Minisztériumban és később az Európai Uniós Ügyek Minisztériumában azt a jogászcsapatot, amely az Európai Unió Bírósága előtt képviseli a magyar kormányt.
Őt a jegyzőkönyv szerint a kormány az Alkotmánybíróság elnökével, a Kúria elnökével, illetve a legfőbb ügyésszel folytatott konzultációt követően nevezte ki, ami annyiban mindenképpen pikáns, hogy Magyar Péter megválasztása után mindhármukat lemondásra szólította fel, május 31-ei határidővel. Már csak emiatt is érdemes lesz figyelni, hogy az új kormány tesz-e bármilyen lépést az áprilisi kinevezések ügyében, esetleg a jelek szerint Orbánék által kívánatosnak tekintett személyek maradhatnak a luxembourgi testület tagjai a következő években.
