Nagy Gábor Bálint büntetőbíró volt, majd onnan került a Legfőbb Ügyészségre, ahol kabinetfőnökségig és főosztályvezetőségig jutott, jelenleg a Pázmányon oktat büntetőjogot. Hallgatói korrekt és népszerű oktatóként jellemzik, szakmai előéletéről azonban nagyon keveset tudni.
Bizottsági meghallgatásán Polt Péter szakmailag kiemelkedő hegycsúcsként jellemezte a jelölését, Hende Csaba pedig arról beszélt, az alkotmánybírói függetlenség nem azt jelenti, hogy egy lakatlan szigetről kell érkeznie, ahol semmi politikai befolyás nem érte és nincs politikai hovatartozása.
Hosszú évek óta próbálták elérni szakértők és civil szervezetek, hogy több európai uniós tagállamhoz hasonlóan a magyar kormány is törölje el, vagy csökkentse a női higiéniai termékek áfáját. A menstruációs szegénység növekvő veszélyére eddig mégsem reagált a kormány. Most úgy tűnik, az „indokolatlan áremelések” és az infláció elleni harc miatt mégis fontos lett, hogy olcsóbbak legyenek a betétek és a tamponok.
Megérte jó kapcsolatot ápolni az amerikai konzervatív agytrösztökkel: a Trump-adminisztráció készülő népesedési programjában a hazai családtámogatási rendszerből is ismert elemek bukkannak fel. Legalább ezzel igazolhatja a magyar modell sikerét az Orbán-kormány, ha már a romló születésszámok súlyos kudarcról árulkodnak.
Romanoswki ellen európai elfogatóparancs van érvényben, most ő vezeti a Magyar–Lengyel Szabadság Intézetét.
A jogászok legfontosabb szakmai fórumán elhangzott beszédekben több kritika is elhangzott a Kúriával szemben. Varga Zs. András, a Kúria elnöke előadás közben viharzott ki a teremből, majd csekkolt ki a balatonalmádi szállodából, hiába próbálták miniszterek is békíteni.
Már a miniszterelnök pénteki rádióinterjújáig ért a Tisza európai parlamenti képviselőjének hétfői felszólalása, amelyet a kormánymédia úgy magyaráz, hogy Kollár Kinga – és vele együtt a teljes Tisza Párt – tönkre akarja tenni a magyarok életszínvonalát, hogy így jussanak hatalomra. Mielőtt azonban bárki kimenne Bayer Zsolttal együtt tüntetni, elmagyarázzuk a teljes történetet.
Fenyő János médiavállalkozó 1998 februári, kivégzésszerű meggyilkolása után 27 évvel hozott ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla. Gyárfás Tamás felbujtóként hétéves börtönbüntetést kapott, később kell majd bevonulnia, a bíróságról most hazamehetett.
„Bosszú a tüntetésekért” – kommentálta egy bíró a HVG által megszerzett törvénymódosítás-tervezetet, amelynek szövegén az igazságügyi tárca elméletben még változtathat, de jelenlegi formájában nem ígér sok jót. A bíróságoknak alig több mint egy hétvégét hagytak, hogy véleményezzék az őket érintő jogszabály-módosítások maratoni terveit.
Címernek látszik, de nem az.
Nemcsak az Európai Unió, de a saját jogszabályait is figyelmen kívül hagyja Magyarország, amikor az európai elfogatóparancs ellenére december óta nem hajlandó bíró elé állítani a Magyarországra menekült Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyminiszter-helyettest. Egy hírverés nélkül elfogadott törvénymódosítással most megtalálták annak a módját is, hogyan védjék meg a PiS korrupcióval vádolt politikusát, ha mégis bíró elé kerülne az ügy. Ehhez nem kellett más, mint Polt Péter és a Varga Zs. András vezette Kúria helyzetbe hozása, amivel a jövőben akár minden politikai szövetséges menedéke garantálva lehet.
Az Európai Ügyek Bizottságának képviselői a héten Bóka Jánosnak is levelet írtak, melyben a magyar kormányt arra kérték, vonja vissza a gyülekezési törvény módosítását.
Úgy tudjuk, több egészségügyi és orvos influenszert is megkereshetett a kormány az elmúlt időszakban, hogy miniszterelnöki megbízottat találjon „a betegtájékoztatás és a betegelégedettség fejlesztéséért”. A megbízást végül sokak meglepetésére a szakmában elismert, a politikától magát tudatosan távol tartó gyermeksebész, Kőnig Róbert vállalta el. A feladat azonban nem várt kihívásokat tartogathat a számára saját szakmájában, és a politikai életben is.
Hét éve tart a meghallgatási maraton, de ennél tovább még nem jutottak az Európai Unió tagállamai ahhoz, hogy lezárják a Magyarország elleni hetes cikkelyes eljárást. Ez abból a szempontból érthető, hogy egyetlen soros elnök sem merné megkockáztatni, hogy ne legyen meg a négyötödös többség annak kimondásához: fennáll a veszélye, hogy Magyarország megsérti az EU alapértékeit. A gyülekezési törvény módosításával és a Pride betiltásával azonban átbillenhetett a mérleg.
A kormány célja a megfélemlítés és az, hogy már előzetesen elrettentsen mindenkit a Pride-on való részvételtől. A retorziókkal nem is a szervezőkre céloznak elsősorban, hanem a résztvevők számát csökkentenék – magyarázza Hegyi Szabolcs. Szerinte valójában minél többen vesznek részt az eseményen, annál kisebb a kockázata, hogy bárki ellen is eljárást indítsanak.
Mind az Országos Bírói Tanács, mind pedig a Magyar Bírói Egyesület visszautasította Orbán Viktor poloskázós beszédét. Majd megérkezett Varga Zs. András közleménye, amelyben a Kúria elnöke a bírák demonstrációját okolja a politikai eszkalálódásért, majd azt veti az érintettek szemére, hogy Magyar Péteren senki nem háborodott fel.
Nehezen érthető, mit akar elérni a kormány a legújabb Alaptörvény-módosítással. Attól, hogy beleírják, hogy a drog rossz, a probléma nem oldódik meg. A kábítószer teljes tiltásának beleírása legfeljebb csak politikai termékként eladható. A szakértő szerint a szigorításra hivatkozva csak annyira lehet ellehetetleníteni egy jövőbeni drogliberalizációt, amennyire a fájdalomcsillapítókat betiltani.
Minden közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy Magyar Péter támogatottsága a harmincas-negyvenes nők körében a legalacsonyabb. Ahogy várható volt, egy évvel a választások előtt a Fidesz meg is indította a több százezres társadalmi réteg szavazataiért folytatott harcot. A Tisza a nőket leginkább érintő szociális, társadalmi kérdésekben erősített, de egyelőre így sem versenyezhet azzal a pénzesővel, ami a kormány részéről ömlik a gyermeket tervező nőkre.
A magyar kormány tagjai közül sokan lettek külpolitikai szakértők, de Bayer Zsolt sem fogta vissza magát a Fehér Házban történtek után.
Alaptörvény-módosítással oldaná meg a Pride-felvonulás betiltását a kormány. Ezzel csak annyi a probléma, hogy gyülekezést csak nyilvánvaló és közvetlen veszélyre hivatkozva lehet előre betiltani. Ha pedig a kormány a gyerekek védelmére hivatkozik, neki kell bebizonyítani, hogy a Pride a gyerekek testi és lelki egészségét konkrétan veszélyezteti.