Közleményükben azt írják, hatáskörüket teljesen és szándékosan kiürítették a kormány törvénymódosításai, ami súlyosan sérti a jogállamiságot. Hamarosan Magyarországra látogat a bírák nemzetközi szervezetének küldöttsége is.
Koncentrált támadássorozat indult a Kúrián Kovács András tanácselnök ellen, miután egy tanulmányában a kúriai bírák függetlenségével kapcsolatos kérdéseket feszegetett. Integritási és fegyelmi eljárás mellett úgy függesztették fel két évre munkaköréből, hogy az alkalmatlanságát nem állapították meg. Ügyével párhuzamosan azonnali hatállyal elbocsátottak egy elismert kúriai főtanácsadót, miután Varga Zs. András elnök neki tulajdonított egy Kúriával kapcsolatos kritikai véleményt. A történteknek erős üzenete van az egész bírósági szervezet számára.
A módosító javaslat szerint 15 százalékkal nő a bírák és az ügyészek illetményalapja, ami így is jóval alatta marad annak, ami az OBH elnökének korábbi javaslatában szerepelt.
A független, önálló, pártatlan és igazságos ítélkezés mindannyiunk érdeke, és ha ezt veszélyben érezzük, egyként kell felállnunk – mondta Laczó Adrienn lemondott bíró azon az eseményen, melyet az Országos Bírói Tanács ülése előtt tartottak bírák és igazságügyi alkalmazottak. A bírói érdekképviseletek reggel összegyűjtve adták át a kormánnyal kötött megállapodás elleni tiltakozásokat az aláíróknak.
A Miskolci Törvényszék tanácselnöke a lemondott Szabó Péter helyébe lép.
Lemondásával politikai jellegű felelősséget vállalt, de nem ért egyet annak a több mint ezer bírónak és igazságügyi alkalmazottnak a véleményével, aki tiltakozik az Igazságügyi Minisztériummal megkötött alku miatt. Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács volt elnöke szerint annak tartalmában semmi olyan nincs, ami sértené a bírói függetlenséget. Úgy érzi, lejáratási kísérletek célpontja is volt, ilyen volt a festményügy is. Interjú függetlenségről, alkukról és tanulságokról.
Az OBT közleményében úgy fogalmaz, mindig a bírói függetlenséget, a bírói önigazgatást és a szakmaiságot tartja szem előtt.
Szabó Péter még azelőtt döntött így, hogy szavaztak volna a kérdésben.
Laczó Adrienn a hvg.hu-nak úgy fogalmazott: reméli, lesz még alkalma látni, amikor az igazságszolgáltatás visszanyeri függetlenségét, szakmai színvonalát és minőségét.
Két lehetőség volt: vagy nincs pénz, vagy pedig van, de akkor alá kell írni a papírt – így magyarázta a HVG információi szerint egy belső értekezleten Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, miért ment bele a kormány diktálta megállapodásba. Beszédének több forrásból hozzánk eljutott átirata szerint azt mondta, felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.
A bírósági dolgozók fizetésének elinflálásával, az anyagi és politikai zsarolással a kormány elérte, hogy az Országos Bírói Tanács többsége áldását adja arra, hogy a következő években jó eséllyel az történhessen a bírósági szervezeten belül, amit Orbán akar.
Tuzson Bence sehol meg nem hirdetett sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a jövő év „komoly jogalkotási, törvényalkotási munkával fog telni”. Az érdekképviselet tiltakozik és már a bírói véleményének nyilvánoságára hozatalára készül.
Az Igazságügyi Minisztérium által kezdeményezett négyoldalú megállapodás végleges szövegét az Országos Bírói Tanács tagjai és az érdekképviseletek is csak hétfőn látták, szerdán azonban már tárgyaltak is az előterjesztésről. Több bíró szerint ezzel megcsúfolták a bírói függetlenséget.
Nem jogszabálytervezet, de az állításokkal ellentétben nem is egyszerű megállapodás kerül az Országos Bírói Tanács (OBT) elé szerda délelőtt a gyulai kihelyezett ülésen. A lapunkhoz eljutott dokumentumban a kormány több mint 130 milliárd forintot biztosítana a bírák és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére, a bírói vezetők viszont aláírásukkal azt is szentesítenék, hogy egyetértenek a szervezeti átalakításokkal. Ilyen például a bírói korhatár módosítása, a külsős pályázók előnyben részesítése, „mozgóbírók” alkalmazása és a hatáskörök átalakítása.
Az Országos Bírói Tanács (OBT) rendkívüli ülésén tárgyalnak az igazságügyi minisztérium javaslatáról, amely a bírói fizetésemelést a reformok elfogadásához kötnék.
Ahogy sejteni lehetett, nem véletlenül maradt ki a költségvetés tervezetéből a bírák, ügyészek és velük együtt az igazságügyi alkalmazottak illetményalapjának növelése. Mostanra kiderült, hogy a kormány zsarolásra használja a fizetésemelést, amely csak akkor jár, ha a bírósági szervezetek cserébe elfogadnak egy olyan intézményi reformot, ami alapvetően változtatná meg az igazságszolgáltatást Magyarországon. De hogy ez pontosan mit tartalmazna, arról az elfogadás előtti napokban még az érintettek is csak találgatni tudnak, pedig szerdán már tárgyalnak róla.
Lehetett volna sebész, akadémikus, sőt sikeres magánpraxist építő influenszer orvos, mégis a politikát választotta Kulja András, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője. Mint mondja, pozíciókban egyelőre nem gondolkozik, és úgy érzi, hiába tagállami hatáskör az egészségügy, valamilyen szinten Brüsszelből is tud változást elérni. A gyógyítás és a betegekkel való kapcsolat azonban hiányzik neki. HVG-portré.
Gulyás Gergely a kormányinfón egy olyan „mindenki számára elfogadható” bérmegállapodásról beszélt, melyről a napokban egyeztet az igazságügyi miniszter az OBT-vel, OBH-val és a Kúriával. Ennek részletei nem ismertek, de a Magyar Bírói Egyesület már korábban elfogadhatatlannak nevezte, ha nem tájékoztatják egy esetleges átfogó igazságügyi reformszándékról.
Mint a reflektorfénytől az út közepén ledermedten álló őz, úgy figyeli Európa, ahogy száguld felé a meglepően fölényes győzelmet arató Donald Trump négyéves elnöksége. És míg Amerika egyértelmű választ adott, hogy merre kíván haladni, az unió legfontosabb országa kormány nélkül maradt.
A 2025-ös költségvetés tervezetében Senyei György OBH-elnök javaslata ellenére a kormány ismét nem emelt a bírák és ügyészek illetményalapján. Duplájára emelte viszont a bíróságok személyi kiadásaira fordítható összeget.