Nagy többséggel Pecsenye Csabát választották az Országos Bírói Tanács új elnökének
A Miskolci Törvényszék tanácselnöke a lemondott Szabó Péter helyébe lép.
A Miskolci Törvényszék tanácselnöke a lemondott Szabó Péter helyébe lép.
Lemondásával politikai jellegű felelősséget vállalt, de nem ért egyet annak a több mint ezer bírónak és igazságügyi alkalmazottnak a véleményével, aki tiltakozik az Igazságügyi Minisztériummal megkötött alku miatt. Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács volt elnöke szerint annak tartalmában semmi olyan nincs, ami sértené a bírói függetlenséget. Úgy érzi, lejáratási kísérletek célpontja is volt, ilyen volt a festményügy is. Interjú függetlenségről, alkukról és tanulságokról.
Az OBT közleményében úgy fogalmaz, mindig a bírói függetlenséget, a bírói önigazgatást és a szakmaiságot tartja szem előtt.
Szabó Péter még azelőtt döntött így, hogy szavaztak volna a kérdésben.
Laczó Adrienn a hvg.hu-nak úgy fogalmazott: reméli, lesz még alkalma látni, amikor az igazságszolgáltatás visszanyeri függetlenségét, szakmai színvonalát és minőségét.
Két lehetőség volt: vagy nincs pénz, vagy pedig van, de akkor alá kell írni a papírt – így magyarázta a HVG információi szerint egy belső értekezleten Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, miért ment bele a kormány diktálta megállapodásba. Beszédének több forrásból hozzánk eljutott átirata szerint azt mondta, felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.
A bírósági dolgozók fizetésének elinflálásával, az anyagi és politikai zsarolással a kormány elérte, hogy az Országos Bírói Tanács többsége áldását adja arra, hogy a következő években jó eséllyel az történhessen a bírósági szervezeten belül, amit Orbán akar.
Tuzson Bence sehol meg nem hirdetett sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a jövő év „komoly jogalkotási, törvényalkotási munkával fog telni”. Az érdekképviselet tiltakozik és már a bírói véleményének nyilvánoságára hozatalára készül.
Az Igazságügyi Minisztérium által kezdeményezett négyoldalú megállapodás végleges szövegét az Országos Bírói Tanács tagjai és az érdekképviseletek is csak hétfőn látták, szerdán azonban már tárgyaltak is az előterjesztésről. Több bíró szerint ezzel megcsúfolták a bírói függetlenséget.
Nem jogszabálytervezet, de az állításokkal ellentétben nem is egyszerű megállapodás kerül az Országos Bírói Tanács (OBT) elé szerda délelőtt a gyulai kihelyezett ülésen. A lapunkhoz eljutott dokumentumban a kormány több mint 130 milliárd forintot biztosítana a bírák és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére, a bírói vezetők viszont aláírásukkal azt is szentesítenék, hogy egyetértenek a szervezeti átalakításokkal. Ilyen például a bírói korhatár módosítása, a külsős pályázók előnyben részesítése, „mozgóbírók” alkalmazása és a hatáskörök átalakítása.
Az Országos Bírói Tanács (OBT) rendkívüli ülésén tárgyalnak az igazságügyi minisztérium javaslatáról, amely a bírói fizetésemelést a reformok elfogadásához kötnék.
Ahogy sejteni lehetett, nem véletlenül maradt ki a költségvetés tervezetéből a bírák, ügyészek és velük együtt az igazságügyi alkalmazottak illetményalapjának növelése. Mostanra kiderült, hogy a kormány zsarolásra használja a fizetésemelést, amely csak akkor jár, ha a bírósági szervezetek cserébe elfogadnak egy olyan intézményi reformot, ami alapvetően változtatná meg az igazságszolgáltatást Magyarországon. De hogy ez pontosan mit tartalmazna, arról az elfogadás előtti napokban még az érintettek is csak találgatni tudnak, pedig szerdán már tárgyalnak róla.
Lehetett volna sebész, akadémikus, sőt sikeres magánpraxist építő influenszer orvos, mégis a politikát választotta Kulja András, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője. Mint mondja, pozíciókban egyelőre nem gondolkozik, és úgy érzi, hiába tagállami hatáskör az egészségügy, valamilyen szinten Brüsszelből is tud változást elérni. A gyógyítás és a betegekkel való kapcsolat azonban hiányzik neki. HVG-portré.
Gulyás Gergely a kormányinfón egy olyan „mindenki számára elfogadható” bérmegállapodásról beszélt, melyről a napokban egyeztet az igazságügyi miniszter az OBT-vel, OBH-val és a Kúriával. Ennek részletei nem ismertek, de a Magyar Bírói Egyesület már korábban elfogadhatatlannak nevezte, ha nem tájékoztatják egy esetleges átfogó igazságügyi reformszándékról.
Mint a reflektorfénytől az út közepén ledermedten álló őz, úgy figyeli Európa, ahogy száguld felé a meglepően fölényes győzelmet arató Donald Trump négyéves elnöksége. És míg Amerika egyértelmű választ adott, hogy merre kíván haladni, az unió legfontosabb országa kormány nélkül maradt.
A 2025-ös költségvetés tervezetében Senyei György OBH-elnök javaslata ellenére a kormány ismét nem emelt a bírák és ügyészek illetményalapján. Duplájára emelte viszont a bíróságok személyi kiadásaira fordítható összeget.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 35 százalékos, visszamenőleges illetményalap-emelést javasolt, a benyújtott törvénytervezetben ez az összeg egyelőre nulla. A bírák és ügyészek bére három éve változatlan, miközben az infláció rekordokat döntött. Az igazságügyi alkalmazottak 60 százalékának fizetése a 290 ezer forintot sem éri el. Az OBT elnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a személyi juttatásokra fordítható összeg majdnem a duplájára nőtt.
Itthon kifejezetten szigorú a spermadonáció szabályozása, így szinte kizárt, hogy bárki számolatlanul nemzzen gyermekeket ezzel a módszerrel, mint ahogy az Hollandiában történt. Ennél sokkal nagyobb probléma, hogy hazánkban is elenyésző a megfelelő donorok száma, miközben egyre több pár venné igénybe a szolgáltatást. Amikor az ország egyetlen spermabankja legutóbb statisztikát készített, 2300 regisztrálótól végül egyetlen gyerek született.
Gördülékenyen levezényelt rendezvény, elfogadott versenyképességi nyilatkozat, Budapestre látogató ukrán elnök. Minden adott, hogy a budapesti informális EU-csúcs és az Európai Politikai Közösség egy nappal korábban megszervezett találkozója dicsőséges sikerként vonuljon be a magyar kormány emlékkönyvébe. Azonban a csaták még hátravannak, és azokat nem Budapesten, hanem Brüsszelben vívják.
Az informális EU-csúcson Orbán Viktor vezetésével próbálnak dűlőre jutni arról, hogyan lehetne versenyképesebb Európa. Szóba kerülnek a „gyanús” grúz választások is.