Elárulta a kormány, hány kórházban ragadt csecsemő kerülhet családba karácsonyig
Arról viszont még mindig nincs pontos adat, hogy hány kisbaba van magára hagyva a magyarországi egészségügyi intézményekben.
Arról viszont még mindig nincs pontos adat, hogy hány kisbaba van magára hagyva a magyarországi egészségügyi intézményekben.
Csak decemberben 150 újabb, kórházban hagyott babára számít a kormány, amely egyre sürgősebben próbál megoldást találni a helyzetre. Csakhogy az örökbefogadást közvetítő civil szervezetek már most arra figyelmeztetnek: nemcsak a nevelőszülőkre, hanem az örökbefogadó szülőkre is vadászni kell. Ennek egyik oka, hogy még mindig sokan élnek származási megkötéssel, és az egészségügyi problémákat sem vállalják. Ezzel párhuzamosan a nehéz helyzetbe került családokat is segíteni kellene, ami szintén várat magára.
Az egészségügyi államtitkár a parlament népjóléti bizottságának ülésén szakmai és morális vitákra hivatkozott, ami főleg a donoroknak fizetett költségtérítés miatt alakult ki. A magyar meddőségkezelés átalakítása azonban véleménye szerint annak ellenére is sikeres, hogy még mindig nagyon sok pár választja a külföldi klinikákat. Azoknak, akik a magyar intézményekben tapasztalható bánásmódot kifogásolják, azt javasolta, tegyenek bejelentést a betegjogi képviselőnél.
Az Országgyűlés decemberben szavazna a meddő párokon segítő eljárás engedélyezésén, de a püspöki konferencia szerint az rombolja a család isteni rendjét.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal valótlanul állította, hogy az Átlátszó oknyomozó portál hírszerzési tevékenységet végez, híreket hamisít, külföldi zsoldban áll, ürügyet teremtett Brüsszelnek, hogy uniós pénzek visszatartásával zsarolja Magyarországot, valamint titkos részjelentést adott a Sargentini-jelentéshez – szól a csütörtökön kihirdetett elsőfokú bírósági ítélet.
A magyar igazságszolgáltatás szereplőinek idei legnagyobb nyilvános vitája zajlik épp a Kúria elnöke és a bíróságok központi igazgatását felügyelő Országos Bírói Tanács elnöke között. Ezúttal Pecsenye Csaba, OBT-elnök vádolta Varga Zs. Andrást etikátlansággal.
Komoly presztízsveszteséget kénytelen elkönyvelni a Kúria elnöke, Varga Zs. András egy per és annak mellékhatásai miatt. Kapitulációval ért fel számára, hogy visszavonta a felülvizsgálati kérelmet egy általa felfüggesztett kúriai bíró perében, amit így jogerősen elvesztett a Kúria. Ezután pedig önálló életre kelt az indoklása, amivel a visszakozást magyarázta. Nem csoda. Ha ugyanis, mint állította, valóban az eljáró tanácsra gyakorolt külső nyomásgyakorlás miatt léptek vissza a perben, akkor a Kúria elnöke voltaképp azt adta írásba: a magyar bíróság döntéseit befolyásolhatják külső hatások. Utat vágunk a jogi útvesztőben, megmutatjuk, mitől rettent meg a Kúria elnöke, illetve előkerül egy árulkodó jegyzőkönyv és persze némi politika is.
Végérvényesen megnyerte a munkaügyi pert az a kúriai bíró, akit azért függesztett fel a Kúria elnöke, Varga Zs. András, mert kritizálta a legfelső bíróság ügyelosztási rendjét. Kovács András első és másodfokon is nyert, majd az ügy a Kúriára került, ahol kedd délelőtt különös fordulattal zárult le. A Kúria bővebben ki nem fejtett, állítólagos nyomásgyakorlásra is hivatkozva visszakozott a pertől. A történtek így is bebizonyították, egy bírónak sem kell tartania attól, hogy az igazgatási vezetőjének nem tetsző álláspontja miatt „felfüggesztik” a pozíciójából.
A kormánymédia külön listázott aktív bírókat abból a tisztázatlan körülmények között nyilvánosságra került adatbázisból, amelyben a Tisza Világ applikáció állítólagos felhasználói szerepelnek. Azt sugallták, hogy az érintettek tiltott politikai tevékenységet folytatnak. Csakhogy az általunk megkérdezettek egybehangzó véleménye szerint egy legális applikáció letöltése magánszemélyként ettől nagyon messze van. Egy ilyen kampány azonban súlyosan alááshatja a közbizalmat, és a bírák véleménynyilvánítási szabadságát is korlátozhatja.
Nem érti a Szuverenitásvédelmi Hivatal, miért találja sértőnek az Átlátszó, hogy azt állították róluk, hírszerzési tevékenységet végeznek, hiszen az ma már egyáltalán „nem pejoratív szó”. Arra viszont, hogy a Sargentini-jelentésben és az Európai Bizottság jogállamisági jelentésében mi a valótlan, és hogy ehhez hogyan is járult hozzá az oknyomozó portál, a jelentés készítője nem tudott válaszolni a bíróságon. Tanúvallomással folytatódott az Átlátszó és a Szuverenitásvédelmi Hivatal közötti személyiségi jogi per.
Alaposan megbolygatja a háziorvosi rendszert a kormány új rendelettervezete, de Keczéry Attila, a Magyar Orvosi Kamara titkára szerint a kompetenciabővítés főleg a szakorvosok és a betegek életében hoz változást. A kormány tervei ugyan pozitívak, de sok fontos részlet így is kimaradt. Miért lenne célszerű a szakma szerint, ha antidepresszánsokat is felírhatnának a háziorvosok? Van-e realitása a háziorvosi ultrahangvizsgálatnak? Hogyan lehetne igazán megreformálni az ellátást?
Komoly vihart kavartak a bíróságokon Tuzson Bence igazságügyi miniszter szavai a beígért évvégi juttatásról. A pénz a bírák szerint ugyanis nem 13. havi illetmény, és nem is a központi költségvetésből jön, hanem abból, amit a bíróságok megtakarítottak. Az igazságügyi alkalmazottak pedig idén még rosszabbul jártak, ami miatt sokan a felmondást fontolgatják.
Youtube-csatornánk mérföldkőhöz érkezett: elértük a 100 ezer feliratkozót. Köszönjük! Van miről beszélnünk. Bemutatjuk az új stúdiónkat, és ha már ott vagyunk, a hét aktuális, legfontosabb eseményeiről is beszélgettünk egyet.
Az Orbán-bánya szomszédságában, Csákberényben kezdte meg a Tisza elnöke legújabb, Út a Győzelembe névre keresztelt országjárását. Miben lesz ez más, mint az előzőek voltak, hogyan fogadták Magyar Pétert az erősen fideszes környéken, mit vár a képviselőjelöltjeitől, és miben szeretne önmérsékletet tanúsítani?
Valaha volt munkahelyem einstandolásával az egész magyar nyilvánosság vesztett. Egy demokratikus országnak igenis szüksége van független, az olvasóit megbecsülő bulvárra és egyenes gerincű, öntudatos bulvárújságírókra.
A miniszterelnök a jövő héten Washingtonba utazik, de ezen a pénteken nem maradtunk miniszterelnöki rádióinterjú nélkül.
A több milliárd forintnyi adófizetői pénzből kitömött Mathias Corvinus Collegium brüsszeli irodájának munkatársai gyakori látogatói az Európai Parlamentnek. A HVG által megszerzett adatok szerint az elmúlt évben kétszer is találkoztak a teljes Fidesz-KDNP frakcióval. Kontaktjaik között van a saját képviselőcsoportjából oroszországi látogatása miatt kizárt, a moszkvai politikusokkal videokonferenciát szervező luxemburgi politikus, Fernand Kartheiser is. Feltérképeztük, miként lobbizik kormányzati igények szerint az MCC Brussels.
Jelentősen növeli a háziorvosok kompetenciáját a kormány új rendelettervezete, melyet már idén elfogadhat az Országgyűlés. A jövőben több olyan gyógyszert, és laborvizsgálatot is felírhatnak majd a családorvosok, ami miatt eddig szakorvoshoz kellett menniük a betegeknek. A távolabbi tervekben a háziorvosi ultrahangvizsgálat is szerepel, a képzések már januárban kezdődhetnek.
Fideszes képviselők jegyzik azt a törvénymódosítást, amely gyökeresen változtatna a magyarországi meddőségkezelési szabályokon. Eszerint jövőre itthon is lehet majd költségtérítést fizetni donoroknak, de hogy mennyit, azt egy miniszteri rendelet fogja szabályozni. A módosítás ugyanakkor meglepően szigorúra sikerült, és hátrányosan érintheti a spermadonációt.
Szokatlanul gyors volt a Fővárosi Törvényszék nyáron, amikor sietőssé vált a Digitális Polgári Körök szeptemberi gyűlésére pénzt kalapozó Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány bejegyzése. A teljes procedúra lényegi része, az érdemi elbírálás egy órán belül átszaladt a rendszeren – tudta meg a HVG. A bíróság lapunknak a szabadságolásokkal és kérelmező érdekével indokolta a történteket.