Az informális EU-csúcson Orbán Viktor vezetésével próbálnak dűlőre jutni arról, hogyan lehetne versenyképesebb Európa. Szóba kerülnek a „gyanús” grúz választások is.
Délelőtti beszédét az Európai Politikai Közösség budapesti csúcstalálkozóján lekeverte a közmédia, de az ukrán elnök estére sajtótájékoztatót hirdetett a Puskás Arénába, ahova a teljes nemzetközi sajtót meghívta. Volodimir Zelenszkij hosszan beszélt arról, mennyire veszélyes a tűzszünetet emlegetni, főleg olyannak, aki „ölelkezik Putyinnal, de még soha nem állt vele háborúban”.
Volodimir Zelenszkij beszédét nem mutatja a közmédia, sőt, a helyszínen sem nyilvános, miről beszél az ukrán elnök. Az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójára több mint 40 állam-és kormányfő érkezett Budapestre.
Az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján csak a kiválasztott sajtó láthatja élőben a politikusokat, köztük Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét.
Orbán Viktor nem túloz, tényleg rendkívüli események házigazdája lesz a főváros, csütörtökön több mint 40 európai ország vezetőjét várják a Puskás Arénába, ahol a miniszterelnök egy lelátóra ácsolt lebegő terasz és 15 ezer négyzetméternyi dekoráció kulisszája között, az amerikai elnökválasztás árnyékában építheti nemzetközi megítélését.
Nem szabad ezt a régiót magától értetődőnek venni, ez az eddigi budapesti éveinek egyik legfontosabb tapasztalata – mondta a hvg360-nak Paul Fox, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete. A diplomata, aki doktoriját a szovjet történelemből írta, és magyarul is tanul, úgy fogalmazott, néhány területen kiváló a két ország közötti együttműködés, a hozzáállásuk az ukrajnai háborúhoz azonban gyökeresen különbözik. A retorikáról pedig úgy gondolja, óvatosnak kell vele lenni, mert lehet, hogy a hazai közönség számára vonzó, de azon kívül is hallgatják.
A kiadvány abból a szempontból mestermunka, hogy nemcsak a mindenórás anyukákra helyez extra terheket, hanem a férfiakat is gyerekként kezeli.
Tatár-Kis Péter szerint mindenképpen szükség van a bírák és az igazságügyi alkalmazottak bérének emelésére. Egy jogi szakvizsgával rendelkező bírósági titkár a pályája elején körülbelül 300 ezer forintot keres, többen már a próbaidő alatt felmondanak.
Gál Kinga, a képviselőcsoport fideszes első alelnöke szerint mindenki láthatta, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt a brüsszeliek pártján van, az ő megrendelésükre dolgozik.
A Tisza elnöke sajnálja, hogy a miniszterelnök nem válaszolt a konkrét kérdéseire az Európai Parlamentben, és úgy véli, kezet is csak azért fogott vele, mert rosszul jött volna ki belőle, ha nem teszi. Magyar Péter a plenáris ülés után adott interjúban azt is elárulta, mit mondott Gulyás Gergelynek az ülésteremben, és miért tette le elé a telefonját. Valamint arról is beszélt, mire készül október 23-án.
Szópárbajra nem kell számítani, de ettől még mindenképpen rendkívüli esemény lesz a magyar miniszterelnök és a Tisza elnökének vitája Strasbourgban. Orbán Viktor a többi frakciótól is kemény kérdésekre számíthat, a soros uniós elnökség képviseletében lezavart békemisszióját ugyanis a mai napig nem bocsátották meg az Európai Parlamentben. A magyar kormányfőt a lombkoronasétány képei és Ilaria Salis olasz EP-képviselő is várja.
Magyarországon hosszú évek óta a normál testsúlyúak vannak kisebbségben, de az egészségügy egyelőre nem készült fel a súlyproblémákkal küzdők növekvő számára. Pedig ha a trend nem változik, becslések szerint világszerte akár a GDP 3%-át kell majd a kezelésükre fordítani. Kivételek persze mindig akadnak, a Szent Imre Kórház „lipidrészlegén” 1984 óta tb-alapon már 50 ezer fekvőbeteget kezeltek. Bedros J. Róbert főigazgató arról is beszélt, nekik hogyan tudnak segíteni, hány kalória ideális a fogyáshoz, mikor alkalmaznak gyógyszereket, és miért egyre több a túlsúlyos magyar.
Julia Gross beszédében úgy fogalmazott, a magyar kormány lépései aláássák a Magyarországgal szembeni bizalmat. A Szabad Európa információi szerint a héten ráadásul francia kollégájával közösen szóbeli diplomáciai jegyzéket nyújtott be Orbán Balázs szavai miatt.
Karsai Dániel az egyik legbátrabb ember volt. Azzal sem túlzok, ha azt állítom, hogy hősként halt meg. Arra ugyanis, hogy valaki tabut döntsön, és kicsivel jobb hellyé tegye ezt az országot, nincs más jelző.
Tíz éve zajlott a magyar kormány első látványos akciója a civilek ellen, akiknek az Ökotárs irodájában tartott házkutatás óta már lejárató kampányokkal, hatósági ellenőrzésekkel és a jogalkotókkal is szembe kell nézniük. Hogyan élték meg az elmúlt évtized kormányzati támadásait? Milyen hatással volt a propaganda a megítélésükre és a támogatásukra, és miért tűnnek el a kisebb, helyi szervezetek? Kell-e félni a Szuverenitásvédelmi Hivataltól? Interjú Móra Veronikával, az Ökotárs Alapítvány igazgatójával, a 2014-es rendőri akció fő elszenvedőjével.
A fővárosban szombaton tetőzött a Duna, délutánra a homokzsákok mellé a piknikhangulat is megérkezett. A főváros egyelőre jól vizsgázott árvízi védekezésből, a lakói fegyelemből már kevésbé.
Egyre több gyermek él túlsúllyal Magyarországon. De kezdjünk-e aggódni, ha a gyerek felszedett magára néhány kilót a nyáron, vagy várjuk meg, amíg megnyúlik? Mit jelent egyáltalán az, hogy gyerekkori túlsúly, milyen betegségekhez vezethet, és mikor érdemes orvoshoz fordulni? Legfőképpen pedig, hogyan kezdjünk bele a családi életmódváltásba, ha mi magunk is szívesebben eszünk süteményt, mint barna kenyeret? Gács Zsófiával, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának endokrinológus szakorvosával beszélgettünk.
Novák Katalin hétfőn azzal állt a nyilvánosság elé, hogy X·Y Worldwide néven civil szervezetet alapított, így keresne megoldásokat a globális népesedési problémákra. Azóta kiderült, hogy Dél-Koreába és Japánba is volt köztársasági elnökként kapott meghívást, az ilyen utakat a hatályos törvények szerint a magyar állam is finanszírozhatja.
Dél-Koreában tartott előadást a volt köztársasági elnök, aki hétfőn jelentette be új elfoglaltságát.
Újabb lépésekkel próbál úrrá lenni a meddőségi klinikákat sújtó szakemberhiányon a kormány. Ennek részeként a jelenleg is a szakmában dolgozó szülész-nőgyógyászok és embriológusok a képzési program elvégzése nélkül is tehetnek majd szakvizsgát. A sietség nem véletlen, azt ugyanis a Belügyminisztérium is elismeri, hogy a jelenlegi állami rendszer egyelőre képtelen megfelelően ellátni a feladatokat.