Két feszengő ember négy-négy személyiségből: film egy „mit is kezdjünk egymással randiról”
A Cirkóban látható Túlagyalt randevúban Paolo Genovese ismét párkapcsolati nehézségeket mutat be.
Szentgyörgyi Rita
Ditz Edit, Geszti Péter felesége: Ha egy hétköznapon beszűrődne a politika az otthonunkba, leolvadna a mosoly az arcomról
Fiatalon multiknál dolgozott, majd vállalkozása volt az első cég, amelyik szusit szállított házhoz. Borszakértőként is dolgozott, a nagyközönség mégis úgy ismerte meg, mint Geszti Péter feleségét. Kapcsolatuk azonban ennél többről szól. Portré.
Filmből szöveg, abból pedig film: rendhagyó formát választott új művének Ira Sachs
Az Egy fényképész napja című alkotás megközelítése realista és tényszerű, nincs benne hely a könnyes, önsajnáló érzelmi reakcióknak.
Út az asszisztált öngyilkossághoz – humorosan szomorú road movie-val debütál Enya Baroux rendező
Magányos különcök megrendítő és reményt adó történetét meséli el a Jó utat, Marie című francia film.
Nemes Jeles László: Hollywood gyár, beszűkültek a lehetőségek, nehéz áttörni – nem is igen sikerült
Nyugat-Európa áll még ugyan a lábán, de ki tudja, meddig – mondta a HVG-nek az Oscar-díjas filmrendező, aki a történelem fájdalmas fejezeteinek a személyiségre gyakorolt hatását kutatja személyes történeteken keresztül. Legújabb filmje, az Árva apropóján arról beszélt, nehéz volt elfogadnia, hogy apja létezését, a saját létezését a háború legmélyebb traumája hozta. Nemes Jeles László jövőre kezdi forgatni első angol nyelvű filmjét, nemzetközi sztárok főszereplésével.
Zólyomi Zsolt parfümőr: Svájci banktulajdonos ügyfeleim klubjában Lölö – már elnézést – csak egy szerencsétlenke lenne
Eva Mendesnek is csak harmadszorra mondott igent, de pártoknak soha, mindet elhajtotta. „Én itt már minden »hülyére« szavaztam. Értelmes, világlátott, anyagilag stabil helyzetben lévő embernek szerintem tilos politikai párt közelébe mennie itthon” – mondja a magyar „orr”. HVG-portré.
A szerelem sose késő című film főhősének épp akkor tér vissza az életkedve, amikor címlapokon hozzák a halálhírét
Van-e még remény egy elfelejtett sztár számára? A választ a régi francia szólás adhatja meg: „Keresd a nőt!”
Mindig van remény, üzenik történetükkel Máté Judit könyvének szereplői
Az Akik nem adták fel című és Példa-képek alcímű kötet megrázó és felemelő mese arról, hogy mindig van második esély.
A család az család: átverés, furkálódás, umbulda, titkos szerelem a Tűz a tengerparton című filmben
Dani de la Orden katalán rendező ártatlan családi nyaralós filmnek álcázott sztorit ad elő szarkasztikus humorral.
Szikora János rendező: Láttam a környezetemben, hogyan deformálja az embert a hatalom
A hatalomnak az a legnagyobb csábítása, hogy azt gondolod, mindent megtehetsz. A kontroll meg azt jelenti, hogy nem tehetsz meg mindent – mondja Szikora János, aki megrendezte Térey János verses drámáját, A Nibelung-lakóparkot a székesfehérvári Vörösmarty Színházban.
Meglepetés az őrületig fokozódó abszurd fináléban – Georges Feydeau Macskazenéje a Belvárosi Színházban
Érdemes újraértékelni, újraértelmezni Feydeau úrhatnám polgári világát, derül ki az Orlai Produkció előadásából.
Madonna, Lady Gaga és a pápa öltöztetője a HVG-nek: Nálam soha nem a divat a prioritás, hanem a közlésvágy
„A divat lett az én forradalmam” – idézi fel pályáját az ősi arisztokrata családból származó Jean-Charles de Castelbajac divattervező, képzőművész. Az első miseruhákat börtönkörnyezetbe tervezte, a legutóbbiakat a Notre-Dame újranyitására. Dolgozott a Sex Pistolsszal, Rihannával, a festő Jean-Michel Basquiat-val, a reklámfotós Oliviero Toscanival – de saját stílusából semmi áron nem engedett. HVG-portré.
Ebben az átszexualizált világban a fiatalok nem mernek szerelmesek lenni
A Szerelem hazai színpadi változatát Törley-Havas Sára dramaturg és Ördög Tamás rendező jegyzi, akinek a Haneke-film adaptációja a harmadik rendezése az Örkényben. Milyen nehézségekkel néztek szembe az intim jelenetek színpadra állításánál? Mit szimbolizál a külső szereplők alulöltözöttsége, és miért az idős házaspár tűnik normálisnak a darabban?
Szerelem az, amikor valakit minden körülmények között megőrzöl méltóságában – Pogány Judit és Gálffi László egész életük tudásanyagát viszik a színpadra
Egy idős házaspár szerelmének utolsó próbáját, Michael Haneke osztrák rendező Oscar-díjas filmjének színpadi változatát Pogány Judit és Gálffi László megrendítő alakításában a minap mutatták be az Örkény Színházban.
Mácsai Pál: Aki az ő ideológiájukat propagálja, annak jut pénz, aki szuverén, pláne aki beszól, annak nem
Nem tartja elképzelhetőnek, hogy a Tisza Párt rendezvényén szavaljon, más közügyekben viszont szívesen kiáll Mácsai Pál színész–rendező, aki önszántából köszön le hamarosan az Örkény Színház ügyvezetői posztjáról. Miért van szüksége a váltásra, és mi volt az eddigi legnagyobb határátlépése? Miben áll szerinte a NER és a többi rendszer „primitíven egyszerű” támogatási logikája? Mit szól egykori mestere, Kerényi Imre „pitypangos” kultúrkomisszárkodásához? HVG-portré.
„A kép, amelyen sonderkommandósként várandós felesége hulláját kénytelen elégetni, örökre a lelkébe vésődött”
Különös módon örökíti meg a holokauszt traumáját Gilles Ségal A bábjátékos című darabja, amelyet a Holokauszt 80 emlékév alkalmából mutat be közösen a debreceni Csokonai Nemzeti Színház és a Maladype Színház. A budapesti ősbemutató január 27-én lesz a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. A több dimenziójú, asszociatív, generációkat megszólító előadás rendezőjével, Balázs Zoltánnal beszélgettünk.
Célom, hogy elgondolkodjuk, vitázzunk ügyekről, de direkt üzenetek nélkül – interjú Zanzim francia illusztrátorral
„Franciaországban elképzelhetetlen, hogy szexuális tartalom miatt cenzúrázzanak könyveket. A Férfibőrben ajánlott olvasmány a 13–15 éveseknek mint a szexualitásba bevezető képregény” – mondta a Férfibőrben című képregénykönyv illusztrátora, Zanzim, akit meglepett, hogy Magyarországon fóliázzák a hasonló tartalmú könyveket.
"A huszártoronnyal kezdtem a szívem táján" – interjú a Notre-Dame főépítészével, aki magára tetováltatta a templom több részletét
Az újjáépítés csúcspontjának azt a pillanatot tartja Philippe Villeneuve, a Notre-Dame főépítésze, amikor a nyolcméteres kereszt felkerült a katedrális legmagasabb pontjára. A tűzvésszel tudatosodott benne, mit jelent a párizsi Notre-Dame, a gótika mesterműve a világ számára, mondja a HVG-nek adott interjúban.
