A szerelem sose késő című film főhősének épp akkor tér vissza az életkedve, amikor címlapokon hozzák a halálhírét
Van-e még remény egy elfelejtett sztár számára? A választ a régi francia szólás adhatja meg: „Keresd a nőt!”
Szentgyörgyi Rita
Mindig van remény, üzenik történetükkel Máté Judit könyvének szereplői
Az Akik nem adták fel című és Példa-képek alcímű kötet megrázó és felemelő mese arról, hogy mindig van második esély.
A család az család: átverés, furkálódás, umbulda, titkos szerelem a Tűz a tengerparton című filmben
Dani de la Orden katalán rendező ártatlan családi nyaralós filmnek álcázott sztorit ad elő szarkasztikus humorral.
Szikora János rendező: Láttam a környezetemben, hogyan deformálja az embert a hatalom
A hatalomnak az a legnagyobb csábítása, hogy azt gondolod, mindent megtehetsz. A kontroll meg azt jelenti, hogy nem tehetsz meg mindent – mondja Szikora János, aki megrendezte Térey János verses drámáját, A Nibelung-lakóparkot a székesfehérvári Vörösmarty Színházban.
Meglepetés az őrületig fokozódó abszurd fináléban – Georges Feydeau Macskazenéje a Belvárosi Színházban
Érdemes újraértékelni, újraértelmezni Feydeau úrhatnám polgári világát, derül ki az Orlai Produkció előadásából.
Madonna, Lady Gaga és a pápa öltöztetője a HVG-nek: Nálam soha nem a divat a prioritás, hanem a közlésvágy
„A divat lett az én forradalmam” – idézi fel pályáját az ősi arisztokrata családból származó Jean-Charles de Castelbajac divattervező, képzőművész. Az első miseruhákat börtönkörnyezetbe tervezte, a legutóbbiakat a Notre-Dame újranyitására. Dolgozott a Sex Pistolsszal, Rihannával, a festő Jean-Michel Basquiat-val, a reklámfotós Oliviero Toscanival – de saját stílusából semmi áron nem engedett. HVG-portré.
Ebben az átszexualizált világban a fiatalok nem mernek szerelmesek lenni
A Szerelem hazai színpadi változatát Törley-Havas Sára dramaturg és Ördög Tamás rendező jegyzi, akinek a Haneke-film adaptációja a harmadik rendezése az Örkényben. Milyen nehézségekkel néztek szembe az intim jelenetek színpadra állításánál? Mit szimbolizál a külső szereplők alulöltözöttsége, és miért az idős házaspár tűnik normálisnak a darabban?
Szerelem az, amikor valakit minden körülmények között megőrzöl méltóságában – Pogány Judit és Gálffi László egész életük tudásanyagát viszik a színpadra
Egy idős házaspár szerelmének utolsó próbáját, Michael Haneke osztrák rendező Oscar-díjas filmjének színpadi változatát Pogány Judit és Gálffi László megrendítő alakításában a minap mutatták be az Örkény Színházban.
Mácsai Pál: Aki az ő ideológiájukat propagálja, annak jut pénz, aki szuverén, pláne aki beszól, annak nem
Nem tartja elképzelhetőnek, hogy a Tisza Párt rendezvényén szavaljon, más közügyekben viszont szívesen kiáll Mácsai Pál színész–rendező, aki önszántából köszön le hamarosan az Örkény Színház ügyvezetői posztjáról. Miért van szüksége a váltásra, és mi volt az eddigi legnagyobb határátlépése? Miben áll szerinte a NER és a többi rendszer „primitíven egyszerű” támogatási logikája? Mit szól egykori mestere, Kerényi Imre „pitypangos” kultúrkomisszárkodásához? HVG-portré.
„A kép, amelyen sonderkommandósként várandós felesége hulláját kénytelen elégetni, örökre a lelkébe vésődött”
Különös módon örökíti meg a holokauszt traumáját Gilles Ségal A bábjátékos című darabja, amelyet a Holokauszt 80 emlékév alkalmából mutat be közösen a debreceni Csokonai Nemzeti Színház és a Maladype Színház. A budapesti ősbemutató január 27-én lesz a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. A több dimenziójú, asszociatív, generációkat megszólító előadás rendezőjével, Balázs Zoltánnal beszélgettünk.
Célom, hogy elgondolkodjuk, vitázzunk ügyekről, de direkt üzenetek nélkül – interjú Zanzim francia illusztrátorral
„Franciaországban elképzelhetetlen, hogy szexuális tartalom miatt cenzúrázzanak könyveket. A Férfibőrben ajánlott olvasmány a 13–15 éveseknek mint a szexualitásba bevezető képregény” – mondta a Férfibőrben című képregénykönyv illusztrátora, Zanzim, akit meglepett, hogy Magyarországon fóliázzák a hasonló tartalmú könyveket.
"A huszártoronnyal kezdtem a szívem táján" – interjú a Notre-Dame főépítészével, aki magára tetováltatta a templom több részletét
Az újjáépítés csúcspontjának azt a pillanatot tartja Philippe Villeneuve, a Notre-Dame főépítésze, amikor a nyolcméteres kereszt felkerült a katedrális legmagasabb pontjára. A tűzvésszel tudatosodott benne, mit jelent a párizsi Notre-Dame, a gótika mesterműve a világ számára, mondja a HVG-nek adott interjúban.
A színház a vélemények, az igazságok ütköztetésének színhelye – interjú Cyril Grey regény- és drámaíróval, a Diplomácia szerzőjével
A történelem menetét megváltoztató döntések, a tudomány és morál dilemmái feszülnek egymásnak a francia szerző, Cyril Gely sikerdarabjaiban, amelyek a krimi izgalmával szembesítenek két nézőpontot, személyt, sorsot. Két színművét, a Diplomáciát és A Díjat a Rózsavölgyi Szalonban adják elő.
Pascale Robert-Diard francia írónő: Féltem, hogy olyasvalakinek tüntetnek fel, aki megkérdőjelezi a me too létét
Nyomozás egy minden gyanú felett álló kamasz lány lelkében: pszichokrimi a Le Monde jogi-bűnügyi újságírójának első regénye, A kis hazug. A szerző, Pascale Robert-Diard szeptember 29-én mutatja be a kötetet a Millenárisban.
Szegedi Dezső, a legidősebb frissdiplomás: Félelmetes pénzek mennek el arra, hogyan gyűlölje egyik magyar a másikat
A Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja, Jászai Mari-díjas színész kulturális antropológia szakon végzett a miskolci egyetemen, új kutatási témája az éttermi és kávéházi cigányzene megmentésére indult kezdeményezés. A rendszerváltás idején politizált, tagja volt az első roma nemzetiségi önkormányzatnak, hamar kiszállt, de a politika ma is érdekli. Nem csak Miskolcon játszott, a Romano Teatro társulat az ő vezetésével klasszikusokat is feldolgozott, a La Mancha lovagját Rom Quijote címmel vitték színre. HVG-portré.
Beatrice Salvioni író: A hímsoviniszta világban a túlélés záloga megörökíteni az erős, lázadó, szabad női sorsokat
Férfihatalom, erőszak, szexizmus, szemben a barátság erejével két kamasz lány között az 1930-as évek fasizálódó légkörében. Erős felütéssel robbant be az olasz irodalomba a 29 éves Beatrice Salvioni első regénye, Az Átkozott.
Balázs Zoltán rendező: Nagy lelkierő kell ahhoz, hogy az ember ne adja fel, amikor látja azt, amit mások nem
Odüsszeuszként jön-megy a világban Balázs Zoltán, a nemzetközileg jegyzett rendező, aki úgy érzi, talán ideje hazatérni Ithakára, az otthonába. Új rendezését, Margaret Atwood Pénelopeia című regényének színpadi változatát a budapesti Harmadik Hely színpada után a Gyulai Várszínházban mutatták be.
Giulia Caminito író: Érzelmi bizonytalanságot, az egyensúly hiányát tapasztalom nemzedékemben, a harmincasokban
Dühös anya harcos lánya a szegénység szégyenérzetével, a szeretetlenségből fakadó kommunikációs és cselekvési zavarokkal. Giulia Caminito magyarul megjelent első regényében az arcpirítóan valódi felnövéstörténet nagyot szólt a kortárs olasz irodalomban.