Szentgyörgyi Rita

40 mérvadó értelmiségiből 36 nem értett egyet azzal a borzalommal, amit Orbán a budai Várral művelt – interjú Saly Noémivel, „a világ legszabadabb nyuggerével”

„Teljesen kiölték a budapestiekből a gazdaszemléletet. Nem érezzük magunkénak a várost” – mondja Saly Noémi várostörténész, Budapest díszpolgára. Hogyan lett a kávéházak kutatója, és vannak-e még érdekes kávéházak a fővárosban? Mi történt, amikor beválasztották a budai Vár-rekonstrukció szakmai vitáit lefolytatni hivatott bizottságba? Egy esetleges kormányváltással lehet-e még szerinte esély Budapest kiszámítható működésére? HVG-portré.

Kánya Tamás, Manófalva alkotója: Fogalmam sem volt arról, hogy amit csinálok, az külön művészeti ág

„Egész nap a kitaláláson jár az agyam. Élvezem a tervezést, az elkészítést, ebben élem ki magam” – vallja a budakalászi ártérben megépített Manófalva készítője. Nem annak szánta, de műve turistalátványosság lett, aztán ismeretlenek lerombolták. Kánya Tamás nem hivatásos művész, nem ebből él, a maga szórakozására készített minivárost a mókusoknak, madaraknak.

„Szeretem nézni, amikor már alszik, akkor olyan, mint a többi gyerek” – a sérült fiát perelni kényszerülő Piczkó Katalin portréja

„Sokáig azért imádkoztam, hogy túljussunk valamilyen nehézségen. Most már tudom azt mondani, úgy legyen, ahogy neked a legjobb. Nem akarok görcsösen belekapaszkodni, itt tartani. Valamiért mégis maradni akar” – mondja Piczkó Katalin pszichiáter, coach, aki szeretne nagykorúvá vált halmozottan sérült fia gyámja akar lenni, és ezért emberfeletti küzdelem vár rá.

Kassai Lajos lovasíjász: A liberálisok azt kérdezik, mit szittyáskodom, a nemzetiek meg azt, minek állok szóba amazokkal

„Vállaltan a nemzeti oldalhoz tartozom, konzervatív, jobboldali vagyok. De amit létrehozok, azt leteszem középre. Nagyon fontos, hogy a kulturális koordináta-rendszeren belül a lovasíjászat hova kerül. Nemcsak a nemzeti oldalé, hanem a nemzeté kell hogy legyen” – vallja a modern kori lovasíjászat megteremtője, akinek a lovasíjászat önismereti út, ahol minden lövéssel közelebb kerül magához. HVG-portré.

„Az olvasók imádják a romantikus kódokat” – a regény, amely miatt megrohamozzák a piacenzai múzeumot egy Klimt-képért

Az 1900-as évek Bécsétől a nagy gazdasági válságon át New Yorkba, majd az 1980-as évek Texasától napjainkig tartó izgalmas történetbe sűríti Az ismeretlen Klimt-modell című regényében a francia író egy festmény, egy modell és egy család szövevényes sorsát.

Lovas Rozi: Borzasztó kampányidőszak elején vagyunk. Mi történik velünk?

„Nem vesszük át a közéletet, a szakmánkat, az egész országot uraló félelemkeltést” – mondja a 39 éves színésznő társulatáról, a Loupe-ról. Lovas Rozi önmagát alapvetően szemérmes, zárkózott embernek tartja, és azt mondja, „működik benne egy receptor, ami monitorozza a kamut”. Miért vállalkozott a kiállásra a társulat által szervezett tömegtünetésen? Mi lesz a folytatás? Hogyan működik köztük a dinamika színházi rendező férjével, aki ugyancsak a Loupe tagja? HVG-Portré.

Az egyetlen kihívás az volt, hogy lesz-e ötletem, minden más csak dokumentáció – így épült az ország egyetlen magánkultúrháza a Bánki-tónál

Külföldről is a csodájára járnak a Bánki-tó partján tavasszal nemrég megnyílt Mettrin Rendezvény- és Művészeti Központnak. Az organikus építészetet a modernnel ötvöző épület tervezője, Ferdinánd Árpád szárnyaló fantáziájáról tanúskodik.

„Ott voltam Verlaine revolverének az aukcióján, és egyből tudtam, hogy valódi regény rejtőzik a történetben”

A költészet és a szerelem szenvedélyét sűrítette bizarr, ironikus, krimibe illő regénybe Francois-Henri Désérable. A legrangosabb francia irodalmi díjat elhozó Én uram és legyőzőm tele van izgalmas irodalmi áthallással. A francia író az Esterházy Péter Alkotóház első vendége és a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál egyik fellépője lesz. Interjú.

Két feszengő ember négy-négy személyiségből: film egy „mit is kezdjünk egymással randiról”

A Cirkóban látható Túlagyalt randevúban Paolo Genovese ismét párkapcsolati nehézségeket mutat be.

Ditz Edit, Geszti Péter felesége: Ha egy hétköznapon beszűrődne a politika az otthonunkba, leolvadna a mosoly az arcomról

Fiatalon multiknál dolgozott, majd vállalkozása volt az első cég, amelyik szusit szállított házhoz. Borszakértőként is dolgozott, a nagyközönség mégis úgy ismerte meg, mint Geszti Péter feleségét. Kapcsolatuk azonban ennél többről szól. Portré.

Filmből szöveg, abból pedig film: rendhagyó formát választott új művének Ira Sachs

Az Egy fényképész napja című alkotás megközelítése realista és tényszerű, nincs benne hely a könnyes, önsajnáló érzelmi reakcióknak.

Út az asszisztált öngyilkossághoz – humorosan szomorú road movie-val debütál Enya Baroux rendező

Magányos különcök megrendítő és reményt adó történetét meséli el a Jó utat, Marie című francia film.

Nemes Jeles László: Hollywood gyár, beszűkültek a lehetőségek, nehéz áttörni – nem is igen sikerült

Nyugat-Európa áll még ugyan a lábán, de ki tudja, meddig – mondta a HVG-nek az Oscar-díjas filmrendező, aki a történelem fájdalmas fejezeteinek a személyiségre gyakorolt hatását kutatja személyes történeteken keresztül. Legújabb filmje, az Árva apropóján arról beszélt, nehéz volt elfogadnia, hogy apja létezését, a saját létezését a háború legmélyebb traumája hozta. Nemes Jeles László jövőre kezdi forgatni első angol nyelvű filmjét, nemzetközi sztárok főszereplésével.

Zólyomi Zsolt parfümőr: Svájci banktulajdonos ügyfeleim klubjában Lölö – már elnézést – csak egy szerencsétlenke lenne

Eva Mendesnek is csak harmadszorra mondott igent, de pártoknak soha, mindet elhajtotta. „Én itt már minden »hülyére« szavaztam. Értelmes, világlátott, anyagilag stabil helyzetben lévő embernek szerintem tilos politikai párt közelébe mennie itthon” – mondja a magyar „orr”. HVG-portré.

A szerelem sose késő című film főhősének épp akkor tér vissza az életkedve, amikor címlapokon hozzák a halálhírét

Van-e még remény egy elfelejtett sztár számára? A választ a régi francia szólás adhatja meg: „Keresd a nőt!”

Mindig van remény, üzenik történetükkel Máté Judit könyvének szereplői

Az Akik nem adták fel című és Példa-képek alcímű kötet megrázó és felemelő mese arról, hogy mindig van második esély.

A család az család: átverés, furkálódás, umbulda, titkos szerelem a Tűz a tengerparton című filmben

Dani de la Orden katalán rendező ártatlan családi nyaralós filmnek álcázott sztorit ad elő szarkasztikus humorral.

Szikora János rendező: Láttam a környezetemben, hogyan deformálja az embert a hatalom

A hatalomnak az a legnagyobb csábítása, hogy azt gondolod, mindent megtehetsz. A kontroll meg azt jelenti, hogy nem tehetsz meg mindent – mondja Szikora János, aki megrendezte Térey János verses drámáját, A Nibelung-lakóparkot a székesfehérvári Vörösmarty Színházban.

Meglepetés az őrületig fokozódó abszurd fináléban – Georges Feydeau Macskazenéje a Belvárosi Színházban

Érdemes újraértékelni, újraértelmezni Feydeau úrhatnám polgári világát, derül ki az Orlai Produkció előadásából.

Madonna, Lady Gaga és a pápa öltöztetője a HVG-nek: Nálam soha nem a divat a prioritás, hanem a közlésvágy

„A divat lett az én forradalmam” – idézi fel pályáját az ősi arisztokrata családból származó Jean-Charles de Castelbajac divattervező, képzőművész. Az első miseruhákat börtönkörnyezetbe tervezte, a legutóbbiakat a Notre-Dame újranyitására. Dolgozott a Sex Pistolsszal, Rihannával, a festő Jean-Michel Basquiat-val, a reklámfotós Oliviero Toscanival – de saját stílusából semmi áron nem engedett. HVG-portré.

1 2 3 4 ... 16