Valószínűtlen egy közeli járvány. Nincs elég oltóanyag-gyártó kapacitás © sxc.hu

Akkor világszerte mintegy 20-50 millió halálos áldozatot követelt az úgynevezett spanyol influenza. Garcia-Sastre az 1918-as járványt előidéző H1N1-es vírust befagyasztott szövetből laboratóriumban életre keltette és megvizsgálta.

„Még ha a H5N1-es vírus emberre is veszélyes vírussá alakulna át, az új gyógyszereknek köszönhetően akkor sem valószínű, hogy az 1918 évihez hasonló katasztrófát okoz" – jelentette ki a virológus a németországi Braunschweigben megrendezett konferenciát követően a DPA hírügynökségnek.

„Azt senki sem tudja megmondani, hogy egyáltalában kitör-e pandémia és ha igen, mikor tör ki" – hangsúlyozta. Felépítésük hasonlósága ellenére ugyanis különbözőek a vírus egyes típusai. Összesen 16 H és 9 N altípus létezik, amelyek kombinációkban léphetnek fel. Ha azonban a vírus mégis mutálna és emberről emberre átvihetővé válna, akkor is az a helyzet, hogy napjainkban az egészségügy jobban felfegyverzett, mint 1918-ban volt. Nagy a valószínűsége, hogy mindenekelőtt antibiotikumok és vírusellenes gyógyszerek, mint a Tamiflu, megakadályoznák a múlt század elején pusztítóhoz hasonló, végzetes következményekkel járó járvány kialakulását" – hangsúlyozta a szakértő.

Elmondta, hogy az antibiotikumok ugyan nem hatásosak vírusok ellen, de komoly helyzetben mégis sok emberéletet menthetnek meg. Sok influenzától legyengült ember halálát ugyanis másodlagos fertőzések okozták 1918-ban, mint például a bakteriális tüdőgyulladás. A virológus ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy nincs elegendő kapacitás oltóanyagok előállításához.

Feltételezhető, hogy a múltban is számos különböző típusú vírus terjedt át madárról emberre, így a spanyol influenza vírus is. A H5N1 azért annyira feltűnő, mert nagy erővel támad madarakra és gyorsan terjed közöttük. Azt azonban nem lehet tudni, hogy egy esetleg kialakuló, mutált H5N1-es vírus ugyanilyen agresszívan lépne-e fel az emberekkel szemben is - szögezte le Garcia-Sastre.