Stockholm térképe. A piros pontok jelölik a leolvasó kapukat © IBM

A forgalomcsökkentő rendszer fővállalkozója, megtervezője, kifejlesztője és üzemeltetője IBM a Svéd Nemzeti Közútfelügyelettel és Stockholm város önkormányzatával szorosan együttműködve indította el a kísérletet a belváros 24 négyzetkilométeres területén. A hétköznap 6.30 és 18.30 óra között folyamatosan működő rendszer első eredményei gyorsan megmutatkoztak:

· A belvárosi forgalom 100000 járművel, összesen negyedével csökkent.
· Napi 40000 ingázóval többen választották a tömegközlekedést.
· A belvárosi buszok menetrendjét a gyorsabb haladás miatt módosítani kellett.
· A kiszabott parkolási bírságok 29 százalékkal csökkentek.

A stockholmi Európa legnagyobb városi környezetben telepített, mikrohullámú azonosításra épülő forgalomirányító rendszere. A kiválasztott technológiával a városvezetés napszakok szerint változó forgalmi díjat vethet ki az úthasználókra, közvetlen beszedési számlákat nyithat a vezetők számára és hatékonyabbá teheti a közutak üzemeltetését.

A város három célt kíván elérni a forgalomcsökkentő rendszerrel:
· A csúcsidei forgalmat 10-15 százalékkal mérsékelni akarják a belvárosban.
· Javítani szeretnék a város megközelíthetőségét.
· Tisztább környezetet akarnak.

A befolyó bevétel visszakerül a stockholmi régióba, ahol a tömegközlekedési infrastruktúra fejlesztésére fordítják az összeget. A 2006. július 31-ig tartó 7 hónapos kísérleti program után a stockholmiak szeptember 17-én népszavazással döntenek a rendszer tartós bevezetéséről.

Csomópont a stockholmi belvárosban. Behajtás után behajtanak © hvg.hu

A kordonalapú stockholmi rendszerben 18 sorompó nélküli ellenőrzési pont működik, út menti jelzőfényekkel és járműazonosító kamerával. A díjfizető-zónába be- és onnan kilépő gépkocsikra napszaktól függően vetik ki a díjat, amely csúcsidőben a legmagasabb és napi szinten nem haladhat meg egy bizonyos maximális értéket.

A fizetés többféle módon történhet. Az egyik módszer a közvetlen beszedés, amelyet a vezetőknek kölcsönzött elektronikus címke felismerése indít el a rendszerben. A címke nélküli járműveket kamera és rendszámfelismerő technológiák segítségével azonosítják. Ez utóbbi eszközöket a címkeleolvasás ellenőrzésére, valamint a nemfizetőkkel szemben indított behajtási eljárásnál szükséges bizonyítás során is felhasználják. A transzponder nélküli vezetők a banki Giro rendszeren, az interneten, vagy kiskereskedelmi egységeken (például éjjel-nappalikon) keresztül bonyolíthatják le a díjfizetést.

A gépkocsiba szerelt transzponderek használatával megbízhatóbb a rendszer találati aránya és gazdaságosabb a háttérfeldolgozás, mint az ilyen egységek nélküli díjfizető rendszerek esetében. Ez a megoldás a napszak szerint változó díj kivetését és az áthaladást követő automatikus beszedést is megkönnyíti.

A program előkészítését már évekkel ezelőtt megkezdték. Elsőként a város vezetése járult hozzá a díjfizető rendszer kísérleti üzeméhez, 2003. június 2-án. Ezt követte a Svéd Nemzeti Parlament jóváhagyása 2004. június 16-án. Az IBM 2004. július 9-én kapott szerződéses megbízást a rendszer megtervezésére, megépítésére, bevezetésére és üzemeltetésére.

A program előkészítése során a svéd kormány és a stockholmi önkormányzat jelentős tömegközlekedési beruházásokat hajtott végre: 12 expressz-buszjáratot, 18 meghosszabbított útvonalú buszjáratot indított és 1800 új parkolóhelyet létesített a belváros határain kívül eső megállóknál.

A Svéd Nemzeti Közútfelügyelet és az IBM mellett az alábbi szervezetek vettek illetve vesznek részt a rendszer kidolgozásában és üzemeltetésében: Q Free (az utak mellett telepített berendezések és az elektronikus címkék szállítása), Manpower (a call center személyzetének biztosítása), a Svéd Posta (nyomtatási szolgáltatások és az elektronikus címkék disztribúciója), Reitan (kiskereskedelmi egységekben történő fizetés), Nordea (fizetési szolgáltatások).
A jelenleg is zajló kísérleti program keretében részletesen elemzik majd az új rendszer hatását, és az eredményeket a polgárok számára is kommunikálják. A vizsgálat részeként több fontos területen is összehasonlítják egymással a rendszer üzembe állítása előtti és utáni eredményeket (például forgalom, tömegközlekedés, helyi üzleti élet, környezeti mutatók).
A Stockholmban kísérleti jelleggel bevezetett forgalomcsökkentési díjról a város angol nyelvű honlapján olvashatóak további részletek.

Stockolm honlapja a program részleteiről