A jégférgek hozzájárulása a szervátültetéshez

Jégférgek segíthetnek megoldani a transzplantációra váró szervek tartósításának problémáját. A donorhiányon kívül ugyanis a transzplantációs sebészet legnagyobb gondja, hogy a beültetésre váró szervek mindössze néhány óráig élnek, vagyis alkalmasak arra, hogy a befogadó szervezetében új életre keljenek.

  • MTI

Ezen a gondon segíthetnek az Alaszkában honos úgynevezett jégférgek (Mesenchytraeus solifugas), amelyek, mint ezt nevükből is ki lehet következtetni, nem bírják a meleget. Leginkább 0 Celsius-fok körüli hőmérsékleten érzik jól magukat, ezért a globális felmelegedés miatt a következő ötven évben eltűnhetnek a föld színéről, ám addig ezek az apró lények sok mindenre megtaníthatják a kutatókat – írja a Membrana című orosz hírportál.

A jégférgek könnyűszerrel átküzdik magukat a jég- és a hótakarón, bár máig sem ismeretes, hogyan teszik ezt. Egyes feltevések szerint apró repedéseken keresztül jutnak előre, más hipotézisek szerint olyan vegyületet bocsátanak ki, amely felolvasztja előttük az utat, ennek köszönhetően mint kés a vajon haladnak át a jégen.

Korábban a NASA, az Amerikai Űrkutatási Hivatal tudósai a jégférgek hidegtűrő képességét tanulmányozták, választ keresve arra a kérdésre, hogy létezhet-e élet a Jupiter jeges holdjain és más bolygókon, most pedig sajátságos anyagcseréjük került az érdeklődés homlokterébe. A kutatók a jégférgek segítségével ugyanis olyan vegyületeket remélnek kikísérletezni, amelyek révén nagyobb hatékonysággal tartósíthatók az átültetésre váró szervek.

Hozzászólások
2026 23. lapszám