A svédországi Malmőben 1976 óta folyik az a nagyszabású vizsgálat, amelynek keretében a mellrák felismerésében elsőrendű szerepet játszó mammográfia hatékonyságát vették górcső alá. A harmincéves kutatás, amelynek adatait a British Medical Journal is közölte, negyvenkétezer asszony esetét dolgozta fel. A tudósok az egyik csoportba a mammográfiás vizsgálaton átesett nőket sorolták, s kontrollként azoknak az asszonyoknak az adatait dolgozták fel, akiken nem végezték el ezt a vizsgálatot.

Mint kiderült, az első csoportban tíz százalékkal magasabb volt a mellrákkal diagnosztizáltak száma. Mivel azonban mindkét csoportban elvileg azonos volt a mellrák kifejlődésének kockázata, a tudósok feltételezése szerint a mammográfia „túl hatékonynak” bizonyult és olyan esetben is kimutat(hat)ott rosszindulatú daganatot, amikor szó sem volt ilyenről, felesleges izgalmaknak és procedúráknak téve ki az érintetteket. Az ilyen álriadókról azonban nincs statisztikai kimutatás.

Eredményeik ellenére a kutatók nem győzik hangsúlyozni, hogy jelenleg a mammográfia a mellrák korai felismerésének a leghatékonyabb eszköze, más, alternatív vizsgálati módszereknél a hibás diagnózis valószínűsége jóval magasabb.