„A világ leggazdagabb állama sem képes arra, hogy önállóan tudja finanszírozni a biotechnológiai kutatásokat – mondta Kapócs Gábor helyettes államtitkár. A kutatás-fejlesztés (K+F) költségeinek mintegy 85 százalékát a vállalkozók állják, a kormányzat általában a maradék 15 százalékot tudja hozzáadni az óriási költségekhez. A magyar tudományos teljesítménynek mintegy fele az élettudományok területén jelenik meg.”

„A következő évtizedek nagy kihívása, hogy az alkalmazott kutatásokban minél sikeresebb legyen Magyarország" - értékelte a kezdeményezést a gazdasági és közlekedési minisztérium külgazdasági helyettes államtitkára, dr. Garamhegyi Ábel is, aki hitet tett amellett, hogy gyorsan megtérülő befektetés magyar kutatókat bevonni a fejlesztésekbe.

Erre célzott a budapesti amerikai nagykövetség képviseletében Philip Reeker követtanácsos is, aki a nagykövet üzenetét tolmácsolva, annak a véleményének adott hangot, hogy a jövőben Budapest lehet a közép-kelet-európai térség biotechnológiai kutatásainak központja.

A humángyógyászati készítményeket fejlesztő és gyártó amerikai vállalat, amely 2004 óta hazánkban is jelen van, a magyar vállalati és akadémiai kutatóközpontok vezetőit hívta meg, hogy az Amgen kutatásért, termék- és üzletfejlesztésért felelős igazgatóival, illetve a cég közép-kelet-európai irodáinak vezetővel találkozzanak. A rendezvény célja a nemzetközi és a magyar vállalatok, kutatók közötti együttműködés előmozdítása volt.

Az Amgen a biotechnológiai kutatás egyik úttörőjeként elsősorban a rák, a vesebetegségek, a reumatoid artritisz és a központi idegrendszer különféle betegségeinek (Alzheimer-, Parkinson-kór, szklerózis multiplex) kezeléséhez, újféle terápiás megoldásokhoz járult hozzá tudományos felfedezéseivel.