Ez eddig nehéz és sok hibalehetőséget rejtő feladat volt. A geológusok hagyományosan azzal próbálkoztak, hogy elemezték növényi maradványok, levelek kövületeit és ebből vonták le a következtetéseket arról, hogy milyen magasságban éltek, vagy igyekeztek minél pontosabban datálni azt az időt, amikor bizonyos ásványok megindultak a felszín felé – írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

Az amerikai csoport viszont a Közép-Andokban végzett kutatásai során megvizsgált olyan mészkő talajokat, amelyek ott néhány millió évvel ezelőtt alakultak ki, és megmérték karbon- és oxigénizotóp-tartalmukat. Ennek alapján meg tudták állapítani, hogy milyen hőmérséklet mellett jöttek létre. Elemezték a bennük közlekedő vizek jellemzőit is abból kiindulva, hogy amikor egy hegy növekszik, a változó magassággal változnak a légköri körülmények is, például a hőmérséklet, az esők mennyisége és minősége. Ezek a jegyek pedig „beleíródnak" a felszín közelében lévő ásványokba.

Ezeknek az adatoknak a birtokában sikerült a kutatóknak máig elképzelhetetlen pontossággal megállapítani, mikor „nőtt meg" a Közép-Andok. Ez meglepően gyorsan, négy millió év alatt történt. Véleményük szerint ez a földkéreg legmélyebb részében lévő egyfajta természetes horgony elszabadulásának köszönhető, ezért tudott a hegy a tengerszint közeliből ilyen gyorsasággal 4000 méter magasra emelkedni.

A legrégibb hegyek, mint a skóciaiak, vagy az Appalache-hegység, amelyek több százmillió évesek, már inaktívak, nem növekednek. A Himalája viszont, amelynek kialakulása 55 millió évvel ezelőtt kezdődött el, még mindig növekszik, évente 3-5 millimétert.

Olaszországban a következő hónapokban kezdődik el az Alpok kialakulását kutató munka. Az Alpok még élő hegység és a tektonikusan legaktívabb részei, mint például a Mont-Blanc, egy millimétert nőnek évente.