Gudmundur Omar Friedleifsson geológus húsz évvel ezelőtt meglepve tapasztalta, hogy a fúrólyukba leeresztett hőmérő megolvadt, a várt 380 helyett ugyanis 400 vagy 500 Celsius-fokos hőmérséklet uralkodott odalent. Ekkor gondolkozott el azon először, mekkora energia rejtőzik az izlandi vulkánokban.

Izland egy óceán-középi hátság egyik megemelkedett nyúlványán fekszik, ennek köszönhető az aktív vulkanikus tevékenység. Az északi országban az otthonok 90 százalékát geotermikus energiával fűtik, és számos erőmű is üzemel, amelyek turbináit a 600-1000 méter mélységből előtörő 240 Celsius-fokos víz, illetve gőz hajtja.

A BBC arról számolt be, hogy a tudósok most még mélyebbre akarnak fúrni: Friedleifsson és csapata a gépeket egészen négy kilométeres mélységig szándékozik lejuttatni, ahol úgynevezett szuperkritikus vízre remélnek bukkanni. A vízből és gőzből álló, különleges állapotú folyadék rendkívül sok energiát tud adni.

Egy fúrólyukból - 200 fokos hőmérséklettel és 200 Bar nyomással számolva - becslések szerint 5-50 Megawatt energia nyerhető.   

"Izland az évszázad végére az észak Kuvaitja lehet" - mondta Albert Albertson, erőmű-igazgató, hozzátéve, hogy az olcsó, nem fosszilis eredetű energiát a víz alkotóelemeire bontására lehet hasznosítani. Az így nyert hidrogént tartályokban a világ minden tájára el lehet juttatni.

Az energiatermelésen kívül a fúrások lehetővé teszik azt is, hogy a kutatók először hatoljanak be egy vulkán magjába, és jobban megismerjék annak geológiai szerkezetét, kémiai összetevőit.