A Turning Torso Malmöben. Santiago Calatrava építménye nem kerüli a feltűnést © hvg.hu

A ma 270 ezer lakosnak otthont adó kereskedelmi központ és kozmopolita nagyváros a svéd történelem egyik meghatározó, sok viszontagságot megélt települése, amely kezdetben a dán korona alá tartozott. Bár 1332-ben rövid időre svéd fennhatóság alá került, véglegesen azonban csak 1658-ban lett az ország része, miután X. Károly Gusztáv svéd király elhódította a területet Dániától.

Noha a város építészete hűen tükrözi annak történelmét, és a belváros őrzi a középkor emlékeit, Malmö nem nevezhető „öreg” városnak: számos jelentős változáson ment és megy is keresztül a mai napig. Ezen változások egyik legfeltűnőbbike Malmö átalakulása iparvárosból a felsőoktatás, a technológia és a modern építészet fellegvárává. Amellett, hogy a város népessége egyre nő, Malmö maga is terjeszkedik, ezzel biztosítva fontos pozícióját a növekvő Öresund régióban. Egymás után épülnek az újabb kerületek és lakóövezetek, mint például a több különböző építészeti stílust ötvöző, környezetbarát építkezés jegyében készült Västra Hamnen, vagyis a Western Harbor, a Nyugati Kikötő, vagy éppen annak ékessége, a spanyol építész, Santiago Calatrava által tervezett felhőkarcoló, mely Skandinávia leg-, és Európa 15. legmagasabb építménye is egyben: a Turning Torso.

Felhőkarcoló-tervek. Hogy a világ megismerje © hvg.hu

A lenyűgöző magasságú, forduló emberi torzót idéző lakóépület már elkészülte előtt a város jelképévé vált, s nem véletlenül. A torony 190 méteres magassága mellett alakjával is meghökkenti a szemlélőket, hiszen legfelső szintje 90 fokkal fordul el az alaphoz képest, megcsavarva az épületet alkotó kilenc, egyenként öt emeletet magába foglaló óriási kockát. Malmö vezetésének tervei között fontos szerepet kapott a Western Harbor városrész modernizálása, így döntöttek amellett, hogy Calatrava felhőkarcolója éppen megfelelő épület volna erre a célra. A Turning Torso, mely tisztán kivehető Koppenhágából is, Malmö egyik legnépszerűbb turistalátványosságává vált, hiszen a torony legfelső szintjéről pazar kilátás nyílik az egész vidékre, többek között a 2000-ben elkészült, Svédország építészeti életében szintén meghatározó jelentőségű Öresund hídra is, mely Malmőt köti össze Koppenhágával.

Noha Malmö első felhőkarcolóját, a 82 méter magas Kronprinsen (Koronaherceg) házat már 1964-ben megépítették, mégis a Turning Torso volt az, mely elindított egy új hullámot Svédországban: máris felül kívánják múlni a csavart torony magasságát. Egy svéd cég által tervezett fejlesztés célja Malmö legmagasabb épületének, illetve Európa legmagasabb lakóépületének létrehozása. A tervezett felhőkarcoló méretei lenyűgözők: 200 méter magasan szökne az égbe, és 350 lakást foglalna magába. A tervek még jóváhagyásra várnak, de ha a kivitelezők zöld utat kapnak, az új felhőkarcoló már 2010-re elkészülhet.

A Turning Torso lepipálására tervezett felhőkarcoló. Égre kiáltó © hvg.hu

Ám mindez még nem elég: a nemzetközi építészvilág figyelmét is magára vonja az a versengés, mely a futurisztikus építészet jegyében zajlik, és célja a dél-malmöi Hyllievång terület beépítése. Több pályázat is érkezett, ezek egyike négy, egyenként 90 méter magas, lakóépületként működő szabálytalan hasábot álmodott meg, melyek egy óriási, átlátszó pódium négy sarkán állnának. Egy másik terv alapján egy 220 méter magas torony emelkedne egy tér fölé, oldalról megtámogatva egy hullámzó formájú, alacsonyabb épülettel. A lakásokat, illetve éttermet és kiáltót magába foglaló torony külön érdekessége lenne, hogy a csúcsán szétnyílna, ezáltal spirálisan lebegő szárnyat hozva létre. Egy harmadik pályázat egy 200 méteres monolitikus torony építését szorgalmazza, melynek különlegessége, hogy látszatra olyan, mintha a nap sugaraitól olvadásnak indult volna. Ahogyan a másik két javasolt épületegyüttes, ez a felhőkarcoló is nagyrészt lakásokat foglal magába. A negyedik terv egy 180 méter magas, négyszög alapú lakótoronyé, melynek monotonitását többszintes légi teraszok és átlátszó csúcs bontják meg.

A fenti tervek közös vonása, hogy mindegyik a feltűnőségre, a drámai kivitelezésre törekszik. Nem véletlenül, hiszen meg kell felelniük Malmö város céljának, amely nem kevesebb, mint a modern építészet legjelesebb képviselőjévé válni.

Az épületek évezredek óta mindig üzeneteket közvetítenek és az adott kor életszemléletét jelenítik meg. A felhőkarcolók sok szempontból mégis az építészet „különcei”. Létük nemcsak kultúráról, életszemléletről vagy az adott kor életminőségéről árulkodik, de ötvöződnek bennük a technológia, a technika vívmányai, illetve az adott régió kereskedelmi, üzleti sikerei is. Folytonosan születő szimbólumok, amelyek valódi kihívása, hogy miként képesek integrálódni környezetük sziluettjébe az adott város a látképének megsértése nélkül, sőt tökéletesítve azt. Malmőnek, úgy tűnik, ez sikerült.