Az Európai Űrügynökség (ESA), a londoni University College és a Párizsi Asztrofizikai Intézet kutatói felfedezésükről a Nature című tudományos lap csütörtökön megjelent számában számoltak be, hangsúlyozva: ez az első bizonyíték arra, hogy egy nem a Naprendszerhez tartozó planéta, vagyis tudományos nevén exobolygót vízgőz vesz körül. Azonban, hogy lehűtsék a szenzációra hajlamos vágyakat, mindjárt hozzá is fűzték: kizárt, hogy a tőlünk 60 fényévre lévő égitesten elképzelhető lenne az élet bármilyen formája is.

A HD 189733b jelzésű Jupiter méretű exobolygó ugyanis háromszor közelebb kering csillaga körül, mint a Föld a Nap körül. Ennek következében felszíni hőmérséklete nappal 2 ezer Celsius-fok, és éjszakára is csak 500 Celsius-fokra "hűl le" az atmoszféra. Márpedig ezek a pokoli körülmények az élet - legalábbis a földi értelemben vett élet - hordozására egyértelműen alkalmatlanok.
 
A felfedezés értékét az is növeli, hogy a csillagászok ráleltek arra a módszerre, amely révén Naprendszeren túli víz meglétét lehet kimutatni. S ha egyszer a világegyetem fürkészése közben a kutatók egy hozzávetőlegesen Föld-méretű kőzetbolygóra bukkannak, és annak felszínén víz jelenlétére utaló nyomokat találnak, az már bizony valóban csillagászati szenzáció lenne.