© sxc.hu

A New Economic Foundation (Nef) jelentése szerint a szociális egyenlőtlenség csökkentése és az energiafogyasztás növekedése, valamint a szén-dioxid kibocsátás radikális csökkentése a fő mozgatója a növekvő jólétnek. Az alapítvány kutatói a Happy Planet Index (HPI) nevű, jóléti skálájukba most először vonták be a szén-dioxid kibocsátással kapcsolatos adatokat is, melyek lesújtó eredményeket hoztak – írja a BBC.

A szén-dioxid emisszió kérdésében a legjobb helyen Izland áll, míg Nagy-Britannia a listán szereplő 30 államból a 21. helyen végzett.

Tavaly kevéssé meglepő módon a minimálisan motorizált mikronéziai Vanuatu-szigetek lakosai bizonyultak a világon a legboldogabbnak, talán éppen az életüket meg nem keserítő autók és kipufogógáz híján.

A HPI indexének kalkulációjánál, a reprezentatív kérdőíves megkérdezéshez, a várható élethosszt és az egy főre jutó szén-dioxid kibocsátást is hozzáveszik, sok egyéb mellett. „Izland példája jól mutatja, hogy a környezet és a természet kihasználása nem egyenlő az emberi boldogsággal” – magyarázza Nic Marks, a Nef Center for Wellbeing alapítója.

„Abból, ahogy Európa különböző államai eltérőképp reflektálnak egy-egy problémára, mindannyian sokat tanulhatunk a legjobb minták átvételével, s hiszek benne, hogy ennek nyomán jelentősen csökkenthető a szén-dioxid lábnyomunk és növelhető a jólét és a boldogság az öreg kontinens-szerte” - teszi hozzá Marks.

Az európai országok közül a legkevesebb szén-dioxidot kibocsátók az északi skandináv országok - mint Izland vagy Svédország -, ahol az energiatermelés jelentős hányadát megújuló forrásokból biztosítják, valamint a volt Szovjet blokk országai - így Lettország és Románia -, melyek gazdasága most épül újjá.  

URLguru

További hasznos weblapokat szeretne a témában? Esetleg Ön osztana meg másokkal érdekes linkeket? Kattintson az URLguru.hu oldalra!

A teljes kontinensre vetítve az egy főre jutó szén-dioxid kibocsátás 1961-hez képest 70 százalékkal nőtt, míg a várható élettartam 8 százalékkal. Jogos tehát a kérdés, minek a túlzott kőolaj-felhasználás?

A skandinávok, az izlandiak és a svájciak a legboldogabbak, míg a magukat legboldogabbnak tartók közt hét a volt kommunista országokból került ki. A britek miközben a negyedik legtöbb szén-dioxidot kipöfögő ország a kontinensen, a boldogság és az élethossz tekintetében csak a középmezőnyben battyognak. Ráadásul a BBC egy friss felmérése is azt mutatja, hogy a britek az 1950-es években boldogabbak voltak, mint manapság, annak ellenére, hogy jelentősen nőtt a jólét a szigetországban.

„Azok az országok, melyek szorosan követik az angolszász erősen piacvezérelt gazdasági modellt, nem hatékonyabbak, mint azok, melyek más úton haladnak” – tette hozzá Andrew Simms, a Nef szabályozásért felelős vezetője.

Ezen mutatók nyomán magától értetődik a kérdés: miért égetünk, veszünk, adunk el és fogyasztunk egyre több kőolajat világszerte, ha ebből semmiféle számottevő javulás nem következik be a társadalmi jólét területén?

A Nef által levont fő következtetések közül a legfontosabb tehát, hogy a törvényalkotóknak a jövőben folyamatosan és módszeresen figyelembe kell venniük, hogy az adott döntés javít-e az általános jóléten.