Egyedül Európában a halálos kimenetelű szívrohamok két-három százalékát okozza a közlekedés által előidézett zaj - olvasható a New Scientist brit tudományos magazin legújabb számában a WHO-ra hivatkozva. Becslések szerint évente mintegy 200 000 ember halhat meg zajártalom következtében.
 
A tartósan nagy fokú zajártalom emellett különböző betegségeket is előidézhet. Ilyen például az alvászavar, a nagyothallás és a fülzúgás, amelyeket hangos zene, mulatozás és közlekedési zajártalom egyaránt előidézhet. A WHO eddigi becslései szerint egyedül Európában évente félmilliónál több egészségesen eltölthető életév megy veszendőbe zajártalom következtében.
 
Nappali vagy éjszakai, alacsonyabb erejű, de állandó zajártalom tanulási zavarokat okozhat gyerekeknél - írja a New Scientist. Egy Münchenben elvégzett svéd vizsgálat kimutatta, hogy Riem repülőterének bezárása után a repülőtér közelében lakó gyerekek tartós emlékezete 25 százalékkal javult. Ugyanilyen arányban romlott viszont az új müncheni repülőtér környékén élő gyerekek tartós emlékezete a repülőtér üzembe helyezése után.
 
Az orvostudomány szerint a zajártalom által előidézhető súlyos károsodás küszöbe 85 decibel, a fájdalomhatár pedig 120-130 decibel, ami megfelel egy körülbelül száz méter távolságra lévő lökhajtásos repülőgép felszállásakor keletkező zajnak.
 
Lakásokban általában 40-50 decibel, irodákban 65 decibel erősségű a zaj, az utcákon pedig gyorsan eléri a 85 decibelt. A diszkókban és rock-koncerteken a zaj ereje gyakran eléri a 110 decibelt és ezáltal hangosabb, mint egy 100 decibeles légkalapács. A zaj minden három decibeles fokozódása esetenként megkettőzi a fül terhelését.