szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az abszolút hallás a nevével ellentétben egyáltalán nem nevezhető annak, állítják amerikai kutatók. Abszolút hallásnak nevezik, ha valaki független forrásból megadott referenciahang nélkül meg tudja mondani bármely hangról annak tényleges magasságát.

A San Francisco-i University of California kutatói három éven át kutatták az abszolút hallást. Egy teszt során 981 abszolút hallással rendelkező személynek 36 hangot kellett felismernie. Minél idősebbek voltak az alanyok, annál többet hibáztak. "Egy C (Do) hangot 15 éves korukban bizonyosan C-nek neveznek, de 50 éves korukban talán már Cisznek tartanak. Leginkább a Giszt szokták elhallani, mert elnyomja a fölötte lévő A hang. A nyugati zenekarokban az A a hangolásra szolgáló referenciahang." A kutatók végül úgy találták, hogy abszolút hallása "vagy van valakinek, vagy nincs" - amiből viszont arra következtettek, hogy ezt a képességet egy vagy több gén megléte magyarázza.

Akinek volt abszolút hallása, az bármely hangot képes volt beazonosítani, akár zongorahangról, akár számítógép által gerjesztett hangról volt szó, amely nem kapcsolódott semmiféle hangszerhez. Az abszolút hallásúak könnyen azonosították a hangokat, és általában már hétéves koruk előtt zenei képzést kaptak. A kínaiak, thaiföldiek és kambodzsaiak között általában több személynek van abszolút hallása, mint az egyéb kultúrkörből származóknak, ami egy genetikai eredetű magyarázatát adná a képességnek.

Dr. Jane Gitschier, az egyetem tudósa a Proceedings of the National Academy of Sciences legfrissebb számában tette közzé a felmérést összegező tanulmányát. Gitschier asszony elmondta, hogy kutatni kezdik, melyik géntől függhet a tökéletes hallás, ehhez pedig géntérképezésre lesz szükség. A továbbiakban megpróbálják kideríteni, mi különbözteti meg az abszolút hallásúakat genetikailag a többiektől.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

Szívritmuszavart és gutaütést okozhat egy génmutáció

Nagyban növeli a szívritmuszavar és a gutaütés kockázatát két génmutáció, állítják a Nature legújabb számában megjelent tanulmányukban izlandi kutatók, akik új vizsgálati módszert is ajánlanak a rendellenesség kiszűrésére.