A tudósok a venezuelai Cariaco medencében keresték a neandervölgyi ember eltűnésének feltehető évezredeiben, vagyis 32 ezer, 28 ezer vagy 24 ezer évvel ezelőtti talajrétegekben a felmelegedés nyomait, de semmi ilyesmit nem találtak.

A tudományos közleményt a brit Leeds és a görög Aegean egyetemén dolgozó Polikronisz Cedakisz (Polychronis Tzedakis) és kollégái jegyezték.

Csak annyi biztos: miután 170 ezer éven keresztül feltétlen urai voltak Európának, Nyugat-Ázsiának és a Közel-Keletnek, s miután létezésük utolsó évezredeiben a máshonnan érkezett első (cro-magnoni) modern emberekkel párhuzamosan éltek, ezek a zömök emberek, akik képesek voltak kiállni a jégkorszak megpróbáltatásait, ismeretlen okból kihaltak.

Végzetük magyarázatára igen sokféle és ellenőrizhetetlen elmélet született, kezdve a beltenyészettől, az új betegségeken át a "bevándorlókkal" folytatott háborúkig vagy épp ellenkezőleg, a velük való keveredésig, illetve az éghajlat változásából következő környezeti átalakulásokig.

A Nature cikkének szerzői szerint az utóbbi, az éghajlat változása bizton kizárható, legalábbis az általában a neandervölgyiek kihalásával kapcsolatban emlegetett időpontok tekintetében, mivel ezekben az időszakokban semmiféle jelentősebb klímaváltozás nem mutatható ki.

A legfrissebb és leginkább vitatott időpont, amely a Gibraltárban talált nyomokon alapul, közvetlenül megelőzi az utolsó jégkorszak jégtakarójának kiterjedését, de ekkor inkább egy több évezredet átívelő fokozatos változásról volt szó, semmint a hideg hirtelen megszűnéséről - mutattak rá a kutatók.

"Tehát kizárhatjuk azt, hogy a neandervölgyi ember kihalásának oka valamiféle éghajlat-változási katasztrófa lett volna" - vonja le a következtetést tanulmányában a tudóscsoport.