szerző:
techline.hu

Fényképezni jó - a digitális technológiának hála, egyre többen...

Fényképezni jó - a digitális technológiának hála, egyre többen fedezik fel ezt. Amíg az analóg gépek korában a filmelőhívás költsége és a hozzá kapcsolódó várakozás miatt kevesebben hódoltak ennek a hobbinak, addig a digitális fényképezőgépeknek köszönhetően ma egyre többen és többen fotóznak – akár hobbi, akár profi szinten.
A céljainknak leginkább megfelelő digitális masina kiválasztása azonban nem mindig egyszerű, hiszen a boltok polcain számtalan, elsőre szinte egyformának tűnő modellel találkozhatunk. Mi most az itt következő hét pontban adunk tanácsot a legjobb fényképezőgép megtalálásához.

1. Kompakt, bridge, SLR...?
Legelőször érdemes eldöntenünk, hogy milyen célra vásároljuk a fényképezőgépet – ez ugyanis segít eldönteni, hogy milyen kategóriából kell majd választanunk. A gépeket legegyszerűbben négy kategóriába sorolhatjuk: kompakt, ultrakompakt, bridge és DSLR. Természetesen a kategóriák közötti határok sosem élesek, és ennél finomabb (esetleg más szempontokat figyelembe vevő) felosztás is lehetséges, de a legegyszerűbb mindenképpen ez az osztályozás.
A legátfogóbb kategória a kompakt kameráké – ezek 20 és 120 ezer forint közötti áron kaphatók, általában hagyományos „tégla” formájúak. A legolcsóbb, csak automata gépektől kezdve egészen a minden manuális beállítást lehetővé tevő csúcsmodellekig minden rendű és rangú masina megtalálható közöttük.

A kategória alsó végén található példányokat leginkább azoknak ajánljuk, akik csak most ismerkednek a fényképezéssel, és az „előkapom a gépet, és már kész is a felvétel” felhasználásnál többre nem is igazán vágynak. Mivel szinte csak automata üzemmódban használhatóak, viszonylag szűk teret engednek csak a felhasználó kreativitásának. Ha kicsit kísérletezni szeretnénk, érdemes valamivel többet költenünk – 40-50 ezer forint körül már szép számmal találhatunk olyan fényképezőgépeket, amelyeken a felvételi beállítások legalábbis részben már manuálisan is állíthatóak. A kategória csúcsán található gépek már szinte mindent tudnak, a fénykép elkészítésének minden lépését befolyásolhatjuk, így ezekkel már tényleg szabadon próbálkozhatunk.

[[ Oldaltörés: Második oldal ]]



Az ultrakompakt kategóriába azok a fényképezőgépek tartoznak, amelyeknél az apró méret és az elegáns külső a legfontosabb – ezek tehát igazi zsebkamerák, amelyek szépek és divatosak, cserébe azonban a képminőségük és szolgáltatásaik nem feltétlenül tükrözik az árukat (ami 40-60 ezer forint közé esik). Persze ha egy olyan fényképezőgépet szeretnénk, amelyet bármikor előkaphatunk zsebünkből, ezek közül érdemes választanunk.
Az ultrazoomnak is nevezett bridge kategóriába (50-120 ezer Ft) tartozó gépek a külsejükben már a „valódi” tükörreflexes eszközökre emlékeztetnek. A kiváló minőségű és nagy átfogású objektívek miatt ezek már méretesebb masinák, a zsebben hordásról szinte biztos, hogy le kell mondanunk. Akkor bizonyulhatnak a legjobb választásnak, ha egy szinte minden helyzetben jól használható, közel DSLR minőséget nyújtó, de annál kompaktabb fényképezőgépet szeretnénk. Mivel a legtöbbjüknél teljesen manuális üzemmód is rendelkezésre áll, a fényképkészítési alapismeretek megszerzésére is remekül megfelelnek.
A csúcson a DSLR, azaz a digitális tükörreflexes gépeket találjuk. Ezek régebben csak a profik számára voltak elérhetők, ám az árak az utóbbi egy-két évben annyit estek (ma már 100 ezer forint körül is vásárolhatunk egy SLR alapkészletet), hogy sok szakértő 2008-at egyenesen az SLR kategória évének tartja. Ezek a gépek szinte minden igény kielégítésére képesek, ráadásul a cserélhető objektívek miatt a tudásuk is elég jól bővíthető – de készüljünk fel arra, hogy egy ilyen rendszer összeállítása lényegesen meghaladhatja a váz árát.
A tükörreflexes gépek mind képminőségben, mind szolgáltatásban a legjobbat nyújtják – ezért cserébe azonban jelentősen nagyobb méretre és tömegre kell számítanunk. Sokak számára fontos lehet, hogy ezek a gépek nem képesek mozgóképrögzítésre!

2. Megapixelek
Sajnos a divat és a nagy számok vonzereje miatt az utóbbi időben a gyártók egy sajátos „megapixelháborút” folytatnak, a vásárlók pedig azt hiszik: egy 12 Mpixeles felbontású fényképezőgép biztos jobb egy 8 Mpixelesnél, tehát érdemesebb az elsőt megvenni. A helyzet azonban ennél sokkal bonyolultabb. Először is, egy közönséges 10x15 cm-es papírképen – ha digitális fotónkat előhivatjuk – 6-7 Mpixel felett már semmilyen különbséget nem fogunk látni. Persze a sok képpont jól jöhet, ha vágunk a felvételünkből – ám ilyenkor egy másik problémával kell megküzdenünk.
Sajnos fizikai okok miatt minél kisebb az egyes érzékelőpontok mérete, annál zajosabb lesz a kész felvétel. Mivel a kompakt kamerákba méretük miatt sem lehet túl nagy érzékelőt építeni, egy 12 Mpixeles CCD általában zajosabb képet ad, mint ugyanannak a gyártónak ugyanakkora, ám csak 8 Mpixeles érzékelője. A végső képminőségbe persze sok egyéb jellemző – például a fényképezőgép zajszűrő rendszere – is beleszól, ám a mai technológiával kompakt és bridge kamerák esetében 8-10 Mpixel az a határ, amely felett a több pixel már csak nagyobb fájlméretet jelent, ám az objektívek felbontóképessége és az erősebb zajszűrés miatt finomabb részleteket már csak korlátozottan fogunk tudni megkülönböztetni.
Az SLR kategóriában a nagyobb érzékelőméret és a komolyabb objektívek miatt ez a határ persze kitolódik – itt még a 10-12 Mpixel között is mérhető különbség van.

3. ISO érzékenység
A képpontok mellett a másik „divatos” jellemző a minél magasabb érzékenység: amíg régebben legfeljebb ISO400-ISO800-ig növelhettük ezt, addig ma külön kiemeléssel hirdetik, hogy akár ISO1600-as vagy még magasabb beállítás is elérhető. A nagy érzékenység önmagában nem lenne rossz, hiszen a segítségével rosszabb fényviszonyok között is bemozdulásmentes képeket készíthetnénk vaku nélkül is – ám sajnos a nagy ISO érték nagy zajszintet is jelent. Ennek oka, hogy a digitális gépeknél az ISO érték az érzékelő jelének utólagos erősítését jelenti. És hasonlóan ahhoz, mint amikor egy halk rádióadást felhangosítva nemcsak a zene, hanem a sistergés is hangosabb lesz, a nagyobb erősítéssel az érzékelő alapzaját is növeljük. Ezt eltüntetni csak komolyabb zajszűréssel lehet, amely viszont nem tesz jót a felbontásnak: nem véletlen, hogy egyes modelleknél a magasabb ISO értékek csak kisebb pixelszám mellett használhatók.
A kompakt, az ultrakompakt és a bridge kategóriában ma általában ISO 800 felett számolhatunk erősebb zajszinttel, vagy éppen az erős szűrés miatti felbontásvesztéssel. Tükörreflexes gépeknél sokkal nagyobb érzékelőkkel találkozhatunk – ennek, illetve a profibb elektronikának és szoftvernek köszönhetően rendszerint még ISO1600 - ISO3200 környékén is elviselhető szinten marad a képzaj.

4. Képstabilizátor
Egyértelműen slágertéma a képstabilizátor –  régen csak a legdrágább gépek tudták ezt, ma pedig már középkategóriás kompakt készülékekben is találkozhatunk vele. Ezek a rendszerek érzékelik kezünk remegését, és vagy az objektív egyik lencsetagjának, vagy a képérzékelőnek a mozgatásával kompenzálják azt – így hosszabb záridővel is bemozdulásmentes felvételeket készíthetünk. Fontos, hogy a képstabilizátor nem segít a mozgó témák elmosódásán, itt tehát továbbra is csak a rövidebb záridő a megoldás!
Olcsóbb gépekben találkozhatunk a digitális stabilizátorral – ez vagy az érzékenység automatikus emelésével, vagy az érzékelőből kiolvasható adatok manipulálásával működik. Sajnos hatásfoka messze elmarad a „valódi” stabilizátorétól, ráadásul a képminőséget is erősen rontja. A nagy nagyításra képes ultrazoom gépek esetében a stabilizátor elengedhetetlen a teleobjektív képességeinek kihasználásához.

5. Zoom, átfogás
Sok vásárlót vonzanak a nagy átfogású zoomobjektívvel szerelt gépek. Ez érhető, hiszen így egy távoli témát könnyebb lefotózni anélkül, hogy közelebb kellene mennünk. Amire azonban érdemes odafigyelni, az a kezdő gyújtótávolság.
A legtöbb fényképezőgép adati között az átfogás mellett megtalálhatjuk a 35 mm-es kisfilmes rendszerre átszámolt gyújtótávolság-tartományt is, például ilyen formában: 10x (38-380 mm). Amire ügyelnünk kell, az a nagylátószögű végpont, példánkban ez 38 mm. Itt minél rövidebb a gyújtótávolság, annál több mindent „lát” egyszerre a gépünk: beltéri vagy csoportképek esetében, illetve nagy épületek fotózásakor ez igen sokat segíthet. A 35 mm-nél hosszabb gyújtótávolsággal rendelkező objektívek már erősen korlátozzák a gép használhatóságát – készüljünk fel arra, hogy sokszor kell majd több métert hátralépnünk.

6. Memóriakártya, energiaellátás
Fényképeink tárolására a gépbe illeszthető memóriakártya használható. A leginkább elterjedt formátum jelenleg az SD kártyáké, de a profi kategóriában továbbra is a nagyobb Compact Flash a népszerű. A Sony a saját maga fejlesztette MemorySticket, a Fuji és az Olympus pedig az xD kártyákat erőlteti – mindkét formátum drágább is az elterjedtebb SD és CF változatoknál. A memóriakártya típusa természetesen ne befolyásoljon bennünket a fényképezőgép kiválasztásában, de a gép árába mindenképpen érdemes egy 1-2 GB-os memória árát is belekalkulálnunk.
A másik megkerülhetetlen kiegészítő az energiaellátásról gondoskodó akkumulátor. Sok fényképezőgép-gyártó használ speciális akkukat. Ezek hátránya, hogy a pótakku beszerzése  meglehetősen drága, ráadásul végszükség esetén sem lehet őket a világ minden táján könnyen megtalálható ceruzaelemekkel pótolni -  ellentétben a szabványos AA akkukkal.

7. Egyéb szempontok
Ha már sikerült nagyjából leszűkítenünk a keresést pár típusra, az alábbi szempontok segíthetnek a végső döntés meghozásában:
Optikai kereső hiánya: kompakt és ultrakompakt gépeknél a nagy LCD kijelző miatt sokszor eltűnik az átnézeti (optikai) kereső. Ez általában nem okoz gondot (annál is inkább, mert ezeknél a keresőknél a gép és az általunk látott kép nem teljesen egyezik), de például sötétben vagy éppen nagyon erős napfényben az LCD képernyőn szinte semmit nem fogunk látni.
Programautomatikák (scene modes): ezek a gyártók által a leggyakrabban előforduló helyzetekhez optimalizált beállítások. A legtöbbször portré, táj, éjszakai, hó és sportesemény beállításokkal találkozhatunk, de egyes modelleken 20-30 ilyen üzemmódot is elhelyeznek, például étel, virágok vagy naplemente fotózásához. Azok számára, akik nem szeretnének a beállításokkal bíbelődni, ezek igen hasznosak lehetnek, de nem képesek helyettesíteni egy fotós tudását, tapasztalatait.
Makró: Ha apró tárgyakat (például egy virág közepét, vagy egy érdekes rovart) szeretnénk nagyon közelről fotózni, fontos szerepet kap majd a gépünk makró üzemmódja. Kompakt kameráknál nem ritkán már 1 cm-ről is éles képet kaphatunk, de az igazán jó makrókhoz speciális objektívekre van szükség, amelyeket a DSLR vázakhoz csatlakoztathatunk.

Vakupapucs: ha sokat akarunk éjszaka, buliban fotózni, előbb-utóbb szükségünk lesz egy külső vakura is – a gépek beépített villanója elég alacsony teljesítményű. Az utólag megvett vakut, egyszerűen, csak a papuccsal rendelkező gépekhez csatlakoztathatunk.
Kezelhetőség: Ha lehetőség van rá, a vásárlás előtt próbáljuk ki a gépet: mennyire illik a kezünkbe, könnyen elérjük-e az egyes gombokat, nem kell-e órákig keresgélnünk a menüben a nekünk fontos beállításokat... Ne felejtsük el, hogy egy jó felvétel elkészítése gyakran a gyorsaságon múlik!


Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Legyen már ez egy olyan világ, ahol nem kell letagadni, hogyan élünk

Legyen már ez egy olyan világ, ahol nem kell letagadni, hogyan élünk

Gergely Márton: Orbán kínos pillanatai a Türk Tanácsban

Gergely Márton: Orbán kínos pillanatai a Türk Tanácsban

A Kaukázusban magyar őstörténti vonatkozású sírokat tártak fel

A Kaukázusban magyar őstörténti vonatkozású sírokat tártak fel

Vasárnap dőlhet el, mi lesz Szegeden ragadt Fidesz-kampánycsapattal

Vasárnap dőlhet el, mi lesz Szegeden ragadt Fidesz-kampánycsapattal

Nem lehet ezután bírósághoz fordulni helyszíni bírság ügyében, mondta ki az Alkotmánybíróság

Nem lehet ezután bírósághoz fordulni helyszíni bírság ügyében, mondta ki az Alkotmánybíróság

Palkovics kész magasabb bérleti díjat is fizetni a budavári önkormányzati lakásért

Palkovics kész magasabb bérleti díjat is fizetni a budavári önkormányzati lakásért