A felfedezést mérföldkőnek tekintik a messzi világokban rejlő élet utáni kutatásban, annak ellenére, hogy azon a Jupiter nagyságú bolygón (HD 189733b), amely egy 63 fényévnyire található nap körül kering, s amelynek légkörében a metánra bukkantak, ezer fokos forróság uralkodik.

Tehát a HD 189733b nem kerül fel az esetlegesen életet rejtő bolygók listájára, pedig korábban vízmolekulákat is kimutattak az atmoszférájában, s ez most megerősítést nyert. De azért sem lehetnek rajta élet nyomai, mert a metán ezen a bolygón nem biológiailag jön létre a szakemberek szerint.

A metánmolekulát az úgynevezett spektroszkópia módszerével fedezték fel, amelynek során a fényt összetevőire bontják, s így vált kimutathatóvá a metán "ujjlenyomata". De a megfigyeléshez arra is szükség volt, hogy a bolygó elhaladjon a napja előtt, mármint a Föld irányából szemlélve. Tehát amint a csillag fénye rövid időre áthatolt a bolygó légkörén, a különböző gázok nyomot hagytak a kibocsátott fényen.

Egyébként metánt, a szerves vegyületek e legegyszerűbbjét a Naprendszeren belül több bolygón felfedeztek már.

Jelenleg még 270 kevésbé életellenes, más napok körül keringő bolygót tartanak nyilván, amelyek kutatásra várnak, mert lehetséges, hogy a földihez hasonló élet nyomait rejtik.

Az úgynevezett Goldilocks-zónákban (más néven: élet- vagy zöld zónák) a bolygók olyan távolságban keringenek a napjuk körül, hogy felszínük se nem túl forró, se nem túl hideg ahhoz, hogy elvileg folyékony víz legyen rajtuk.