Valószínűtlen, hogy a két-három generáció múlva a világháló fogalma ugyanaz lesz, mint napjainkban. Hogyan pusztul el az az internet, amit ma ismerünk? A C|Net tíz lehetőséget sorol fel, amelyek mind gyökeres változást hozhatnak az információs szupersztrádát illetően. A C|Net tíz lehetőséget sorol fel, amelyek mind gyökeres változást hozhatnak az információs szupersztrádát illetően - írja a HVG.hu IT/Tudomány rovata.

Felforgatják a domain-rendszert
Az internet alapját jelen pillanatban az úgynevezett Domain Name Service (DNS) képezi. Ennek alapján találja meg a számítógép a keresett weboldalakat. Ám ha megtalálják a módszert arra, hogy a DNS-címeket eltérítsék, többé már nem bízhatnánk meg abban sem, ha a saját kezünkkel gépeljük be a keresett honlap címét a böngészőnkbe. Az adathalászati esetek (phising) jóval gyakoribbá, a legkeresettebb weboldalak pedig elérhetetlenné válnának – írja a C|Net.

Támadnak a zombik
Ismeretlen – ám feltételezhetően igen magas – azoknak a PC-knek a száma, amelyek a hackerek segítségére vannak a különböző támadások kivitelezése során. Matt Sergeant, a MessageLabs szakértője 5-10 millió közé saccolja a Storm nevű zombigép-hálózat méretét (bár mások szerint ez a szám jóval alacsonyabb). Ezek a gépek terjesztik a kéretlen reklámlevelek zömét, de a zombigépeket egyes weboldalak elérését korlátozó, úgynevezett Denial of Service (DoS) támadásokra is lehet használni. A zombigépek számának növekedésével pedig az ilyen jellegű akciók száma megsokszorozódhat, gyakorlatilag használhatatlanná téve a világhálót, vagy annak jelentős részeit.

Hardverhiba
Ha egy véletlen kábelszakadás következtében százmilliók számára válik elérhetetlenné, vagy instabillá a hálózat, nem nehéz belegondolni, hogy egy kifejezetten erre irányuló támadás milyen eredménnyel járna.

Fragmentálódó társadalom
Nicholas Carr The Big Switch című könyvében hivatkozik egy tanulmányra, amely szerint az internetes linkek, amelyeket vagy a liberális, vagy a konzervatív oldal hívei hoztak létre, 90 százalékban nem kerülnek ki az adott körből. Egyes linkajánló alkalmazásokat valóban be lehet úgy állítani, hogy egy közösségen belül tartsák az azonos világnézetű embereket. Ennek eredményeként olyan, azonos gondolkodású emberszigetek jöhetnek létre, amelyeknek szent meggyőződése, hogy az ő véleményük az egyetlen és igaz, s más álláspont nem is létezhet. Ez a vízió pedig az internet létrehozóinak globális álmait törheti szilánkokra.

Egy igazán jó kis vírus
Az internet „öngyógyító” működésének gyökere az úgynevezett Border Gateway Protocol (BGP) nevű rendszer, amely a routerek működését befolyásolva biztosítja a zavartalan információáramlást. Mi történik azonban, ha valaki feltöri a routereket? A Cisco 2006-ban megvizsgálta ennek a lehetőségét, és arra jutottak, hogy a „legsúlyosabb támadást a megbízható routerek szándékos átállításával lehet végrehajtani”. Ha a BGP-t megkerülik, nem csak az internet forgalma áll meg, de sokan a routerek helyreállítását sem fogják tudni maguktól megoldani.

Az internet felhasználók nélkül mit sem ér

A frissítések átka
A legtöbb szoftver manapság már automatikusan frissíti saját magát a legújabb verziókra. Ebbe a folyamatba azonban néha hiba csúszik, mint ahogy például ez a Skype esetében történt 2007 augusztus 16-án. Ha egy ehhez hasonló hiba következik be egy olyan szoftver esetében, amely a hálózati adattovábbításért felelős, milliók maradhatnak hozzáférés nélkül.

Megszűnik a semlegesség
Ha megszűnik az internet demokratikus mivolta, súlyos következményekkel számolhatunk. Ha az internetszolgáltatók bevezetnék a tartalmak elérése alapján történő számlázást, hasonló helyzet állna elő, mint a kábeltévék és a prémiumcsatornák esetében. Így a havi számlában láthatnánk viszont, hányszor használtuk a kedvenc keresőnket, vagy hányszor néztünk klipeket a kedvenc videomegosztónkon. Ez nagyon sötét jövő, amely az innovációnak is gátat szabna, ugyanis nem lehetne olyan szolgáltatásokat elindítani, mint a Skype vagy a YouTube, kizárólag valamelyik szolgáltató hozzájárulásával.

Jönnek az ügyvédek
Az internet szólásszabadsági kísérlet, amely hamarosan véget érhet. Ha egy-egy weboldalt az ügyvédek nem tudnak megtámadni, megkeresik a szolgáltatóját. A svájci Julius Baer banki csoport így járt el a törvénytelenségeket megszellőztető Wikileaks oldallal szemben, s mivel már adott a precedens, nincs rá garancia, hogy ez nem ismétlődik meg. A zenei kiadók már így is pereket fontolgatnak a szolgáltatók ellen a szerzői jogok megsértésének elősegítése  miatt.

Az emberek elintézik magukat
Számtalan lehetőség kínálkozik erre a világháborúktól, a világméretű járványokon át, egy saját magunk létrehozta fekete lyukig. S ha az internetnek nincsenek felhasználói, hiába demokratikus és egyenlőségpárti, a túlélő rovarok és kisállatok nem fognak tudni vele mit kezdeni.

Ketrecbe zárva
Több ország is korlátozza polgárai internet-hozzáférését. A nagy kínai tűzfal működését 30 000 ember felügyeli, akik az illetéktelen tartalmakra kereső, vagy ilyeneket feltöltő felhasználókra vadásznak. De a világháló társadalmi változásokat előidéző szerepe adott esetben bármely kormányra veszélyes lehet.

Hasonló központosított cenzúra lenne például, ha az USA kormánya betiltaná az online pornóoldalakat – a szerencsejáték után –, ami a Hitwise adatai szerint 2004-ben az összes webes látogatás 18,8 százalékát jelentette, bár a Bush-kabinet álláspontja az, hogy az efféle tartalmak aránya épphogy eléri az 1 százalékot. Ha ez a vízió válik valóra, a globális hálózat helyett eljön majd a különféle rezsimek által szabályozott, szűrt és engedélyezett helyi tartalmakat megjelenítő lokális web ideje. 

[HVG.hu/IT Tudomány]