A fiatal művész, aki tavaly fejezte be a Magyar Képzőművészeti Egyetemet, elmondta, hogy öt esztendeje kezdett el a lebegés jelenségének képzőművészeti alkalmazásával foglalkozni. Az elektromágneses térben történő lebegés jelenségét ma már az iparban több helyen is alkalmazzák, például nagysebességű vonatoknál, ahol a súrlódás elkerülése miatt száguldanak néhány századmilliméterrel a pálya fölött a szerelvények.

Az európai hagyományokból kiindulva a tradicionális szobor egy olyan plasztika, mely a földön áll és a gravitációnak engedelmeskedik; a lebegő szobor viszont új lehetőségeket, s gondolati tartalmakat vet fel - fogalmazott a művész.

Komlovszky-Szvet Tamás kezdetben kísérleteihez mindenféle műszaki eszközökből szerelt ki elektromágneseket, a lebegő tárgy pedig jellemzően egy gömb volt. A hódmezővásárhelyi tárlaton is látható két ilyen szobor: az egyik a Határ címet viselő kinetikus alkotás, amellyel egy bolygó és a Nap viszonyát ábrázolja a művész úgy, hogy egy mohával benőtt gömb lebeg egy fényforrás alatt. Ha a teremben többen beszélgetnek vagy kinyitják az ablakot, a gömb forogni kezd saját tengelye körül.

Egy másik szoborral, amely egy mintázó állványt és egy formálódó szoborportrét ábrázol, Vilt Tibornak állít emléket Komlovszky-Szvet Tamás. Vilt Tibor 1973-ban egy szoborpályázatra egy elektromágnes segítségével működő lebegő alkotás tervét adta be. A művész ötletével nem nyerte el a bírálók tetszését, s tíz évvel későbbi haláláig sem tudta megvalósítani tervét. A fejjel lefele álló mintázó állvány alatt lebegő portré megformálásakor a fiatal művész Vilt Tibor Önarckép című alkotásából indult ki.

A kiállított szobrok közül az egyik legérdekesebb a Flow címet viselő alkotás: egy fehér posztamens felett egy centiméterrel egy emberi agyat formázó tárgy lebeg. A plasztika az alkalmazott technikának köszönhetően időnként mozog, forog, s ez élő asszociációkat ad a szobornak.