A Daily Mail brit napilap értesülései szerint az eszköz apró mágneses impulzusok segítségével befolyásolja az agyműködést, s ennek eredményeit a kutatók által elvégzett tesztek is igazolják. A hajhálóra hasonlító sisak néhány percnyi viselése fejleszti a művészi adottságokat és szövegolvasás során is hatékonyabbá teszi a munkát.

A fejlesztők azt várják, hogy ha a technológiát tökéletesítik, a sisak használatával bármikor munkára kész állapotba hozhatjuk agyunkat. Az ausztrál kísérleteket az úgynevezett savant-szindrómás emberek – mint például Dustin Hoffman a Rain Man című filmben – ihlették, akik szellemileg visszamaradtottak, ugyanakkor egyes területeken kiemelkedő képességeket mutatnak.

Az autizmussal élő emberek mintegy tíz százaléka tekinthető savant-szindrómásnak. Az ausztrál kutatók eszközével a reményeik szerint hasonló képességeket szabadíthatnak fel bárkiben. A Sydney University tudósai egy elektromágneses tekercset használtak a sisakban, hogy az agy bal féltekéjét gerjesszék. Az agynak ez a fele segít átlátni az egyes dolgokról kialakított „teljes képet”, míg a jobb agyfélteke az apróbb részletekre figyel.

A kísérlet során az önkéntes alanyoktól azt kérték, hogy rajzoljanak le emlékezetből egy kutyát, egy lovat, vagy egy arcot, majd 10-15 perces „gerjesztés” után ismételjék meg ugyanezt. Tizenegy jelentkezőből négy részletesebb képeket alkotott, ketten pedig olyan helyesírási hibákat vettek észre egy szövegben, amelyek felett korábban elsiklottak.

Egy harmadik kísérletben az eszközt használók gyorsabban és pontosabban tudták megbecsülni egy monitoron látható pontok számát. A hatás körülbelül egy óráig tartott, utána alábbhagyott.

A koponyán keresztüli mágneses stimuláció módszerét korábban a depresszió és a skizofrénia kezelésére is használták. Bár egyelőre nem tudják pontosan, mi okozza a jelenséget, az biztos, hogy a mágneses impulzusokkal történő óvatos stimulálással az agy egyes területeinek teljesítménye fokozható, vagy éppen csökkenthető. A tanulmány szerint a sisak segítségével időlegesen „kikapcsolták” az agy azon területeit, amelyek a teljes gondolatmenetekkel foglalkoztak, s így azok a részek váltak aktívvá, amelyek a tudatalatt felfogott részletek értelmezésével foglalkoznak.

Allan Snyder professzor szerint a kísérlet rámutat, hogy szinte mindenkinek van valamiféle rejtett tehetsége, amelyet sokan azért nem tudnak kiaknázni, mert nem tudják aktiválni a megfelelő agyterületeiket.