Nőből férfi, férfiból nő - percek alatt © Valeria Petkova, H. Henrik Ehrsson, PLoS ONE

A kutatás azt vizsgálta, hogy miként épül fel a test belső képe az agyban és hogyan alakul ki bennünk az elképzelés, miszerint öntudatunk a testünkön belül található. A svéd Karolinska Institutet kognitív agyi képességekkel foglalkozó kutatói vizsgálataik során a résztvevők öntudatát próbababákba ültették át sikerrel - mindeközben a kísérleti alanyok nyugodtan mozoghattak és az sem zavarta őket, ha a próbababák neme nem egyezett sajátjukkal.

A kísérlet során két kamerát illesztettek egy kirakati bábu, illetve két képernyőt közvetlenül az önkéntesek szeme elé, így az emberek azt látták, amit a baba "látott". Amikor a figura szemkameráit a padló felé fordították, az önkéntesek saját testük helyett a babáét látták. A testcsere akkor történt meg, amikor a kutatók egyszerre érintették meg a bábu és a résztvevő ember hasát. A kísérleti alany ugyanis azt érezte, hogy megérintik a hasát, a látvány azonban a baba testéhez kötődött - emiatt agyában az állt össze, hogy a baba teste valójában a sajátja. "Ha ebből indulunk ki, akkor könnyű megváltoztatni agyunk és fizikai énünk kapcsolatát", állítja Henrik Ehrsson projektvezető. "Az érzékeket manipulálva nemcsak a saját testünkből szakíthatjuk ki agyunkat, hanem más testekbe is átküldhetjük." A kutató azonban hozzátette: mindezek ellenére egy élő embert nem tudunk összeolvasztani ilyen módon nem-ember alakú szervetlen tárggyal, például egy székkel vagy egy autóval sem.

Egy másik alkalommal a fenti kísérletet két emberrel végeztették el. Egymás felé fordították őket, hogy fogjanak egymással kezet - az alanyok emiatt saját magukat látták kívülről, ahogy kezet fognak, és ehhez teljesen más testképet is kötöttek. "A kézfogásból adódó érintési inger az alanyok szerint már az új testből érkezik, nem a sajátjukból", árulta el Valeria Petkova, a kísérletben részt vevő másik kutató. Ezt az is alátámasztja, hogy az önkéntesekben csak akkor észleltek erős stresszreakciókat, amikor a velük szemben lévő személy kezéhez érintettek kést, akkor már nem, amikor a saját kezüket veszélyeztette ugyanaz az eszköz.

Petkova és Ehrsson szerint ha összerakjuk a különféle érzékszerveinkből érkező ingereket, szervezetünk motorikus jeleit, valamint látásunkat, az már elég ahhoz, hogy úgy érzékeljük: testünk birtokában vagyunk. A tény, miszerint elhitethetjük magunkkal, hogy új testben vagyunk, segíthet egyes virtuálisvalóság-alkalmazások és robottechnológiák kifejlesztésénél, de egyes önképzavarok orvoslásánál is hasznos lehet.