Az archeológusok bejelentése szerint a Csendes-óceán partjaitól 22 kilométernyire lévő Chiclayo városa a huari kultúrához tartozhatott, amely Kr.u. 600 és 1100 között virágzott. Ha a tudósok feltételezése beigazolódik, a város összeköti a huari civilizációt a mocse kultúrával, amelynek virágkora Kr. u. 100 és 600 közé tehető.
A régészek eddig kerámiatárgyakra, ruházatra, valamint egy fiatal nő földi maradványaira bukkantak az eltemetett városban. A jelek szerint egykor emberáldozatok helyszíne volt a település: e célra speciális helyek szolgáltak, egy kupac csontra pedig egy közeli szikla tövében bukkantak.
"A település jelenti a hiányzó láncszemet, mivel megmagyarázza, hogy a huari kultúra népe miként örökítette át a mocse civilizáció hagyományait" - magyarázta Cesar Soriano, a projekt vezető régésze. Mint mondta, a város felfedezése adja az első bizonyítékát a huari kultúrának.
A huari birodalom fővárosa a modernkori Ayacuchótól 10 kilométerre északra helyezkedett el. E korszak legfontosabb újítása a mai értelemben vett városok kialakulása, valamint úthálózat kiépítése volt. Ez év augusztusában olyan múmiát fedeztek fel Lima központjában lévő piramis, a Huaca Pucllana feltárása közben, amelyet szintén a huari kultúrához kötnek a régészek.
