A ScienceDaily internetes portálon nemrégiben megjelent kutatás felborzolta a kedélyeket Izlandon. A szigetország ugyanis a gazdasági válságban erősebben függ a halászattól.
Januárban az időközben leváltott reykjaviki kormány a tőkehal fogási kvótáját 130 000-ről 160 000 tonnára emelte a mostani szezonra vonatkozóan. Habár az izlandi tengerkutató intézet túlzásnak tartja a kutatásban megfogalmazott figyelmeztetést, Jon Bjarnason halászati miniszter úgy nyilatkozott a RUV izlandi rádiónak, hogy megvizsgálja az ügyet.
A nyilvánosságra hozott felmérés szerint az Atlanti-óceán állományát elsősorban a tőkehalak sekély vízben történő lehalászása veszélyezteti. Bjarnason azt mondta: ha minisztériuma arra a következtetésre jut, hogy a felmerült tények megfelelnek a valóságnak, akkor az egész halászati kvótarendszert felül kell vizsgálni.
Svédország már korlátozta a tőkehal halászatát a Balti-tengerben. Tavaly októberben az EU is úgy döntött, hogy tizenöt százalékkal csökkenti a tőkehalkvótákat a Balti-tenger nyugati részén. A legtöbb érintett ország, többek közt Finnország, Lengyelország és a balti államok azonban nem kívánják túlzottan megnyirbálni kvótáikat.
Környezetvédelmi szakemberek azon a véleményen vannak, hogy teljesen meg kellene szüntetni a tőkehal halászatát a Balti-tengerben.
