A "keresztségben" Megapiranha paranensis nevet kapott szörnyeteg állkapcsára még az 1900-as évek elején bukkantak Argentínában, ám a leletről elfeledkeztek, mígnem Alberto Cione paleontológus fel nem fedezte a La Plata Múzeum raktárában - olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.
A tudósok meggyőződése szerint a Megapiranha paranensis az evolúciós kapocs lehet az Amazonas vízrendszerében ma élő, főleg hallal táplálkozó vöröshasú piranha és vegetáriánus fajtársa, a fekete pacu, avagy gyümölcsevő piranha között. Míg a vöröshasú piranha hegyes, éles, részben hátrahajló fogai egy sorban vannak, akár a fűrész fogai, a pacu négyszögletes, őrlésre alkalmas fogai két sorban. A Megapiranha paranensis fogai viszont cikcakkosan helyezkednek el.
"Úgy tűnik, mintha a belső sor fogai előre vándorolnak" - magyarázta John Lundberg, a philadelphiai Academy of Natural Sciences kurátora, aki a Megapiranha paranensisről készült tanulmány egyik szerzője.
Amennyiben így van, a Megapiranha paranensis a közbülső stádiumot jelenti a mai ragadozó piranha kialakulása felé vezető hosszú úton. Senki sem tudja, hogy mivel táplálkozhatott a Megapiranha paranensis, ám az állkapcsot felfedező Alberto Cione szerint vegyes koszton élhetett.
Vannak más rejtélyek is: míg a mai piranhának hat foga van, óriási elődjének hét. Vajon mi történhetett a hetedikkel? - törik a fejüket a paleontológusok. "Az egyik fog elveszhetett, vagy két fog az évmilliók során összeolvadt. Ma még nem tudjuk megválaszolni a kérdést, de lehet, hogy egy napon rájövünk a rejtély nyitjára" - reménykedett John Lundberg.
