szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Egy különös mexikói szalamandrafaj, az axolotl (Ambystoma mexicanum) tanulmányozásával német és amerikai kutatók megállapították, miként képes a szövetregenerációra, lábai visszanövesztésére. A tanulmányt a brit Nature tudományos magazin szerdán megjelent számában tették közzé.

Minden élőlény képes visszanöveszteni teste kisebb-nagyobb részeit, ám a regenerálódási toplistát egyértelműen a szalamandra vezeti. Míg az emberhez hasonló emlősök csupán a bőrük és csontjaik regenerálására képesek, az axolotl teljes lábat növeszt néhány hét alatt az elvesztett helyett, kijavítja gerincsérülését, sőt még hiányzó agydarabkákat is pótolhat.

Eddig úgy vélték, hogy a még nem specializálódott, egyforma blasztéma sejtek pluripotensek, ezért különféle sejttípussá alakulhatnak. Ám nehezen magyarázható, hogy a felnőtt szövet sejtjei miként programozódnak át, hogyan alakulnak ki a specifikus szövetek, melyekből a bőr, csont, izom, idegek lesznek.

A munkában résztvevő kutatók a Mexikóban őshonos szalamandrát genetikailag módosították: fluoreszkáló jelzőanyagot termelő gént adtak génállományához. Ezáltal azok a sejtek, amelyek tartalmazzák a gént, zöldes fénnyel világítanak UV-fényben, így nyomon követhető hollétük az amputációs, átültetős kísérletek után is.

A nehezen kimondható nevű axolotl
© AP

Elly Tanaka drezdai kutatócsoportja megállapította, hogy a blasztéma nem csupa embrionális őssejthez hasonlító sejtből áll, hanem kissé érettebb sejtekből. "Valószínű, hogy az amputációs terület körüli sejtek valóban újraprogramozódáson esnek át, amely lehetővé teszi számukra, hogy a szövetkialakítás embrionális menetrendjébe ismét belépjenek, még akkor is, ha maguk nem térnek vissza a legkorábbi pluripotens állapotba" - írták a kutatók.

A blasztéma minden sejtje azonban nem rendelkezik azzal a képességgel, hogy csontot, izmot, ideget hozzon létre. Éppen ellenkezőleg, kiválasztottnak tűnő, "predesztinált" sejtek kis csoportjait találták a szakemberek, és azt, hogy az új szövetek legalább egy része közönséges bőrből származik. A kutatók szerint egykor ezt más állatoknál, sőt akár az embernél is megismételhetik.

"Mindazonáltal a felnőtt szalamandra szövetei egyedülálló módon hozzák létre ezeket a blasztéma sejteket egy egész végtag amputáció utáni újraépítésére, ami olyan tulajdonság, mellyel más rendszerek nem rendelkeznek" - jegyzik meg tanulmányukban a szerzők.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Tech

Önmaguktól regenerálódnak az izmok, Amerika fejlesztene még ezen

Az elmúlt egy évben számos helyen kérdőjelezték meg a Pentagon fejlesztési részlegének új programját, az úgynevezett regeneratív orvostudományt. A visszanövesztett ujjak, izmok, idegek és testrészek vízióját egyes őssejtkutatók egyértelműen elutasítják, a DARPA viszont most több mint félmillió dollárral támogatja a testen kívüli izomfejlesztést, írja a Wired.

BBC Tech

A selyem segítségével regenerálhatók a sérült idegek

A selyem segíthet a sérült idegek kijavításában – állítják brit tudósok. Bemutatták hogyan képesek a neuronok egy speciális pókselyemhez hasonló anyagú szálon nőni. Reményeik szerint így új sejteket növeszthetnek az elhaltak helyére, akár a gerincvelőben is.

Bari Máriusz Tech

Regeneráció: mitől nő vissza az emberi ujj?

Disznók húgyhólyagjából kinyert különleges por segítségével növesztettek vissza egy levágott ujjpercet, adta hírül a CBS hírportál. A Pentagon a téma kutatására 250 millió dollárt áldozott, a megkérdezett magyar szakértők szerint mindez lehetetlen, de még a téma amerikai kutatói is csak a sötétben tudnak tapogatózni.