szerző:
hvg.hu

A tudomány nemzetközi, nincs kínai vagy amerikai különlegesség - vallja az 1994-ben Nobel-díjjal kitüntetett Oláh György professzor, akinek a nevéhez fűzödik az ólommentes benzin előállításának egyik leggazdaságosabb módszere. A professzor szerint a kiotói egyezmény nagy tévedése, hogy a széndioxid összegyűjtésében és eltárolásában keresik a klímavédelem megoldását.

HVG: Beláthatóan időn belül lesz, vagy egyáltalán lehet-e Magyarországnak természettudományi Nobel-díjasa?

O.Gy.: Miért ne lehetne? A tudomány nemzetközi, nincs kínai vagy amerikai különlegesség. Sok tekintélyes magyar tudós volt és van ma is. Ennek köszönheti, hogy most golyóstollal írhat, de a számítógép feltalálásában is nagy szerepe volt magyaroknak.

HVG: Nem osztja azt a véleményt, hogy ma már a kémiai vagy fizikai alapkutatások olyan rendkívül tőkeigényesek, hogy az igazán nagy eredményeknek törvényszerűen a leggazdagabb társadalmakban kell megszületniük?

Oláh György
© Fazekas István
O.Gy.: Hadd mondjam a saját példámat. Már 15-20 éve foglalkozom a metanol kutatással, a széndioxid recirkuláltatásával. Mindezt egy kis kutatóintézet élén, egy magánegyetem keretében. Tudatosan nem fogadunk el támogatást nagyvállalatoktól. Hogy miért? Az olajkonszerneknek nagyon nem szimpatizálnak azzal, amivel foglalkozunk. Ha ők adnának hozzá pénzt, az eredményekkel is ők rendelkeznének és lehet, hogy nem jutottunk volna semmire.  Nem csak azt kell kutatni, amihez milliárdos tőke kell, bár az EU-nak köszönhetően immár Magyarország is hozzájuthat drága berendezésekhez.

HVG: Korábban jó néhány tudósról, például Marx Györgyről vagy Szentágothai Jánosról  elterjedt, hogy a Nobel díj küszöbéig jutott, mégsem kapták meg. Most kit vagy kiket tartana akár a magyar állampolgárságú, akár a magyar származású tudósok közül esélyesnek?

O.Gy.: Értelmetlen lenne találgatni. Nézze meg, még Obama elnök is hogy meglepődött, hogy Nobel-díjas lett. A politikába nem mennék bele, de ezt részben környezetvédelmi elkötelezettségének, a klímaváltozás elleni fellépés szándékának köszönheti. Közben pedig a klímaváltozás jórészt természetes folyamat, az ember megjelenése előtt is voltak jégkorszakok és interglaciális időszakok. Ez összefügg például a Föld forgástengelyének instabilitásával, a 23 éves ciklusokban történő változással. Kétségtelen, hogy a mostani folyamatokhoz hozzájárul a 7 milliárdos emberiség is, de ha hirtelen megszűnne az emberi civilizáció, globális klímaváltozás akkor is lenne.

HVG: És megfordítva, ha túl gyors és radikális lesz a mostani klímaváltozás, az nem szüntetheti meg az emberi civilizációt?

Oláh György életrajza
Az 1994-ben Nobel-díjjal kitüntetett  Oláh György professzor a róla elnevezett, egyenként ezer dollárral is járó díjakat adott át Budapesten ifjú tudósoknak a Széchenyi Tudományos Társaság rendezvényén. A legnevesebb magyar kémikus 1927-ben Budapesten született, a háború alatt bujkálnia kellett. Itthoni tudományos karrierjét az ’56-os forradalomban vállalt szerepe miatt kellett feladnia, előbb Londonban élt, majd az USA-ban, Kaliforniában kutatott. Nevéhez fűzödik az ólommentes benzin előállításának egyik leggazdaságosabb módszere, kutatásokat végzett szuper erős savakkal, az utóbbi 15 évben pedig elsősorban a hagyományos üzemanyagok felváltására alkalmas, környezetbarát, metanol tartalmú üzemanyagcellák fejlesztésére koncentrált az oktatás mellett.
O.Gy.: Hacsak valami nagy, egyedi katasztrófa nem következik be, akkor szerintem nem. Mindenesetre nagy tévedés a széndioxid általános elítélése, a törekvés a szén felhasználásának visszaszorítására. A karbon, mint kémiai elem, életünk alapja, már az őseink is eltüzelték a fát, az ipari forradalmat pedig a természettől kapott nagy ajándék, a kőszén tette lehetővé. A kiotói egyezmény nagy tévedése, hogy a széndioxid összegyűjtésében és eltárolásában keresik a klímavédelem megoldását.

Egyrészt ez a nagyon illékony anyag mindenképpen szivárogna a tárolókból, de az sem véletlen, hogy Németországban és Dániában tömegek tiltakoznak az ellen, hogy akár a talajba sajtolva, akár a tengerben a közelükben végezzék a begyűjtött széndioxid tárolását. Egy geológiai esemény, például földrengés hatására egyszerre törhetne föl az eltárolt gáz, megölve a környéken mindenkit. A CCS, begyűjtés és tárolás helyett a CCR, begyűjtés és recirkuláltatás, újrafelhasználás lenne a megoldás.

HVG: Ön valóban már hosszú évek óta hangoztatja, hogy a fosszilis szénhidrogénekre épülő világgazdasági modellt a metanol korszaka válthatja fel, olyan környezetbarát technikáé, amelyben az energiatermelésnek nem káros végterméke, hanem éppenséggel alapanyaga a széndioxid. A gyakorlatban azonban ebből még nem sok látszik!

O.Gy.: Most Budapesten fiatal tehetségeknek adok át díjakat, de egy hét múlva már Stockholmba utazom, ahol az EU-ban jelenleg elnöklő ország felkérésére adok elő az Energia 2050 konferencián. A kettő közt Izlandra látogatok, ahol most adják át a világon az első, szubvenció nélkül épülő üzemet, amely pusztán üzleti alapon, széndioxidból metanolt fog gyártani.

A metanol a jövő üzemanyaga lehet, amely energia termelése közben vízzé alakul. Működnek már ilyen üzemek Kínában is, de nem teljesen ugyanaz a megfontolás a két modell mögött. Az 1,5 milliárdos lakosságú Kína olajban, gázban szegény, de rengeteg kőszene van, erre alapozva épít fel hatalmas ipart. Az úgynevezett alacsony széntartalmú technológiai kezdeményezés jegyében 20 év alatt 146 milliárd dollárnyi befektetést irányoznak elő, hogy minél kevesebb széndioxiddal terheljék a környezetet.

A 400 ezres Izlandon viszont jórészt a geotermikus energiának köszönhetően olyan olcsó az áram, hogy itt működik Európa legnagyobb alumínium üzeme, ahol ausztrál bauxitot dolgoznak fel. Vizsgálták annak a lehetőségét, hogy közvetlenül áramot exportáljanak például Angliába, de a többezer kilométeres szállítás tenger alatti kábelen technikailag szinte megoldhatatlan, értelmetlen lenne. Hát most az olcsó áramot metanol formájában fogják exportálni.

© Fazekas István


HVG: Ez a lehetséges technikaváltás Magyarország számára is járhat előnyökkel?

O.Gy.: Persze, itt a természettől kapott nagy ajándék. Már a rómaiak rájöttek, hogy a földből pezsgő, meleg víz tör föl például Aquincum környékén. A mi őseink utána kissé elhanyagolták a fürdőkultúrát, de a törökök ismét meghonosították. Az utóbbi húsz évben Makón kívül a próbafúrások alig hoztak olajat vagy földgázt, de annál több termálvizet. Általában a szénhidrogén kutatók, ha víz tör föl, betömik a kutat és sikertelennek minősítik a fúrást. Az olcsó geotermiális  energiát felhasználva metanolt állíthatnánk elő, ugyanúgy, mint Izlandon, csak a Nyugat Dunántúlról nem kétezer kilométerre kellene elszállítani, hanem a 200 kilométerre lévő Bécsbe vagy az 500 kilométernyire fekvő Münchenbe, vagyis rögtön itt van a piac is. Más kérdés, hogy ennek a lehetőségnek nagyon nem örülnek az olajvállalatok. Minden országnak az adott lehetőségeivel kell élnie. A finn unokatestvéreink sem indultak jobb helyzetből, mint a magyarok, de mégis meg tudták csinálni a Nokiát. Magyarország régebben a búza exportból élt meg, a közeljövő pedig itt is a metanol gazdaságé lehet.

Fahidi Gergely

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Bolsonaro: Brazíliának nincs pénze az erdőtüzek ellen harcolni

Bolsonaro: Brazíliának nincs pénze az erdőtüzek ellen harcolni

György herceg balettozni fog

György herceg balettozni fog

Kozák Danuta: Hiba csúszott a rendszerünkbe

Kozák Danuta: Hiba csúszott a rendszerünkbe

Kegyetlen búcsúra készülhetnek a Barátok közt rajongói

Kegyetlen búcsúra készülhetnek a Barátok közt rajongói

Orbán volt sajtófőnöke került az Országos Széchényi Könyvtár élére

Orbán volt sajtófőnöke került az Országos Széchényi Könyvtár élére

Jó húzásnak tűnik az Opel elektromos raliautója

Jó húzásnak tűnik az Opel elektromos raliautója