Egy massachusettsi kutatás szerint a darwini evolúció még mindig zajlik, igaz, az előző évszázadokhoz és -ezredekhez képest jóval lassabban. Már nem küzdünk a túlélésért, a természetes szelekció így másként alakít minket - kifejezetten a szebbik nemet. Amerikai kutatók felvázoták, milyenek lesznek a nők 400 év múlva Massachusettsben - írja a Yahoo News.
Stephen Searns, a Yale Egyetem evolúciókutatója szerint az egészséges egyedek természetes szelekcióját már nem a túlélés hajtja előre, jellemzőbb inkább az a változás, amit a nőkben figyelhetünk meg. A massachusettsi kutatók 2238, klimaxkoron túli nőt vizsgáltak meg 1948 óta, fizikai tulajdonságaikat (magasságukat, súlyukat, vérnyomásukat, koleszterolszintjüket) pedig összevetették gyermekeik számával. A kutatók szerint a statisztika azt mondja: az enyhén telt nőknek születik több gyerekük, az alacsonyabb testzsír-szint kihatással van az ovulációra.
Ha Massachusettsben semmi sem változik az elkövetkező tíz generáció életében, akkor négyszáz év múlva, 2409-re az átlagos nő 2 centiméterrel alacsonyabb és 1 kilóval nehezebb lesz, egészségesebb szívműködést mondhat majd magáénak, öt hónappal hamarabb szüli meg gyerekét és 10 hónappal később érkezik a klimaxhoz. Az evolúció lassú, de hasonló változásokat tapasztalhatunk az állat- és a növényvilág egyedei között, állítják a kutatók.
Douglas Ewbank, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója szerint a jövő generációira nagyobb hatással vannak a kulturális tényezők, mint a természetes szelekció, olyannyira, hogy a négyszáz évre előre kimondott jóslatot egy egyszerű iskolai étkeztetési programmal meg lehet változtatni. Az evolúció azonban, értenek egyet a kutatók, még mindig működő mechanizmus - a hatások azonban jóval lassabban jelentkeznek. Hiába állítja egy 2007-es wisconsini kutatás azt, hogy közel ezernyolcszáz génvariáció terjedt el előnyös hatásaik miatt - ilyen volt például a maláriával szembeni rezisztencia vagy az agyműködést szabályozó, pozitív hatású génváltozatok -, az ellenvélemény ugyanannyira hangos. Korábban már beszámoltunk Peter McAllister kutatásáról, aki azt állítja: tévhit az, hogy az ipari forradalom óta erősebbek, magasabbak és fittebbek vagyunk.
Steve Jones, a University College London kutatója úgy véli: a családmodellek változása is jelentős genetikai lassulást eredményezett: korábban ugyanis - általánosságban elmondható - egy férfinak több gyermeke volt, több nőtől, manapság pedig inkább az jellemző, ha egy férfinak fiatalabb korban van több gyermeke ugyanazon nőtől. Az idősebb apák száma csökkent, ennek nagy hatása volt a mutációk számára, csökkent a diverzitás - a darwini gépezet nem állt meg, de nagyon is lelassult.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
