Óriásmadarak szállták meg Genovát

A kilencvenes évek elején még csak pár ezer körözött belőlük a kikötő felett, most negyvenezer sirály lakik a liguriai fővárosban. Minden tizenöt lakosra jut egy sirály, és nem a tenger kínálta halcsemege miatt.

Ahogyan Velencét a galambok, Genovát a sirályok szállták meg. A Szent Márk téren 2008 májusától tilos a szárnyasokat etetni - aki mégis előhúzza a zsebéből a madáreledeles zacskót, 500 eurós bírságot kockáztat -, Genovában azonban fordított a helyzet, ott ugyanis éppen hogy etetni akarják a sirályokat, mégpedig fogamzásgátlóval a várost szabályosan megszálló madarak robbanásszerű szaporodásának robbanásának meggátlására.

Nemcsak hogy túl sokan vannak, de tovább is élnek és több tojást raknak le a sirályok, mint korábban, mivel javultak az életkörülményeik: a parti sziklákról beköltöztek a kényelmes belvárosba. Elfoglalták a genovai lakóházaik teraszait, ahonnan még seprűnyéllel sem tudják elkergetni őket. Sőt a teraszfoglalóknak áll feljebb, nem ritkán csőrükkel harcolnak a "betolakodó" lakástulajdonos ellen.

Nincs más megoldás, sterilizálni kell a sirályokat - döntött a genovai önkormányzat. Az első lépés a "népszámlálás" lesz, a madárkolónia tagjainak nyilvántartásba vétele. Ezt néhány héten belül a nicarbazin, a hormonális fogamzásgátlót tartalmazó madáreledel kiosztása követi, különben igazi háborúvá nőheti ki magát a már most is javában dúló sirály-ember harc: Genova lakosai csúzlival, puskával lövik a madarakat.

Az állatvédők rábólintottak a sterilizálásra, de a sirálypopuláció számának korlátozásán túl másra is felhívták a figyelmet. A madarakat a háztartási hulladékkal teli, a globális felmelegedés miatt a vidéknél 4-5 fokkal melegebb városok vonzzák. "Hiába sterilizálunk ezer sirályt, ha a városok körül, szabad ég alatt létesített szeméttelepekről rögtön ugyanennyi költözik be a lakott területekre. Az állatok is opportunisták, a kedvezőbb életfeltételeket keresik" - nyilatkozta az olasz sajtónak Roberto Marchesini etológus.

A Róma peremén levő Malagrotta-hulladéklerakó sirályai közül sok például sosem látott tengert: a szeméthegyeken élnek, és az egészségtelen táplálkozás miatt gigantizmusban szenvednek. Óriási termetűek a Tevere folyóban halat kereső, sokkal soványabb és kisebb méretű, de egészséges életet élő társaikhoz képest.

"Az egyik sirály nem olyan, mint a másik" - mondta a Természetvédelmi Világalap (WWF) olasz szekciójának szakértője, Fabrizio Bulgarini a királysirályra utalva. Ez a faj Triesztben éppúgy otthon van, mint Nápolyban vagy Rómában. Egy pár éppenséggel az olasz főváros szívében, a legnagyobb közlekedési csomópontban, a II. Viktor Emánuelről elnevezett márvány emlékmű legtetején rakott fészket. A napokban az egyik tojás kihullott a párkányra: a főváros forgalma teljesen megbénult, mire a tűzoltók felkapaszkodtak érte, és visszahelyezték a riadtan rikácsoló madárszülők fészkébe.

És hát minek is fáradnának a sirályok halfogással a közeli Tirrén-tengeren, amikor a római Monte d'Oro(Aranyhegy)-téren lévő hentesüzlet tulajdonosa naponta friss hússal eteti őket, amelyből vidáman lakmározhatnak?