Angliai magyar kutató rögzítette először a Nap zenéjét

Erdélyi Róbert, más néven Robertus von Fáy-Siebenbürgen, a Sheffieldi Egyetem professzora és munkatársai rendkívül érdekes jelenség hangjait rögzítették nemrégiben. A brit Telegraph online kiadása szerint sikerült felvenniük a Nap hangját, pontosabban a nap "mágneses hurkainak zenéjét".

  • MTI MTI
Angliai magyar kutató rögzítette először a Nap zenéjét

A mágneses hurkok a Nap külső atmoszférájában keletkeznek, és a sheffieldi csillagászok most első ízben tudták megörökíteni a mágneses mező változásainak robaját. Ezek a hurkok úgy vibrálnak egyébként, mint egy hangszer húrjai, ezért olyan a hangjuk, mintha valamiféle zene szólna a Napból. Más esetekben a hurkok úgy viselkednek, mintha fúvós hangszereken "játszanának". Az Angliában dolgozó fizikusok ezeket a 60 ezer mérföld hosszúságúra nyúló hurkokat műholdfelvételeken tanulmányozták. A látható vibrációkat hangokká alakították, a frekvencia növelésével pedig az emberi fül számára is hallható tartományba konvertálták.

A nap hangját ezen a linken lehet meghallgatni.

Robertus von Fáy-Siebenbürgen így nyilatkozott a Telegraphnak: "Különlegesen szép és izgalmas volt hallani ezeket a zajokat, amelyek először váltak hallhatóvá egy ilyen hatalmas és kiterjedt forrásból." Erdélyi szerint ez is egyfajta zene, hiszen van benne harmónia. A mágneses hurkok nagy szerepet játszanak a napkitörésekben és az úgynevezett "flare", illetve "fler" (kifényesedés) jelenségekben, amelyek napszelet keltenek. A napszél elektromosan töltött részecskék áramát jelenti, ezek a Földet elérve időnként megzavarják a mobiltelefonok és a műholdak működését is.

A nap "zenéjét" tanulmányozva a tudósok, nemcsak a harmóniában gyönyörködnek, hanem azt remélik, hogy közelebb kerülhetnek a mágneses hurkok működésének megértéséhez is. Így például a gitárszerű, húros hangszereket imitáló hurkok valószínűleg más hatással vannak a napkitörésekre, mint a fúvósokra hasonlító hangokat kiadó hurkok. Mindezen jelenségek egyelőre azonban még nem tisztázottak, további kutatások szükségesek ehhez.

 

Szomoru Miklós: Mi sem vagyunk tökéletesek, ne akarjunk tökéletes kertet!

Szomoru Miklós: Mi sem vagyunk tökéletesek, ne akarjunk tökéletes kertet!

Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.