A volt belügyminiszter, Biszku Béla szerdán sajtóközlemény útján tudatta, letiltja a róla szóló dokumentumfilm vetítését, mivel - írja - abban olyan felvételek is vannak, amelyben nem mint közszereplő jelenik meg. "Az alkotók az elkészült filmet - amely olyan, a film számára készült felvételeket is tartalmaz, amelyeken nem mint közszereplő jelenek meg - nekem nem mutatták be, annak nyilvánosságra hozatalához nem adtam a hozzájárulásomat" - áll abban a sajtóközleményben, amelyet Biszku adott közre szerdán.

A Bűn és büntetlenség című film részben vagy egészben történő bemutatásához továbbra sem járulok hozzá - szögezi le közleményében Biszku Béla, aki a polgári törvénykönyv 80. paragrafus (2) bekezdésében foglalt személyiségi jogokra vonatkozó rendelkezéseire hivatkozik, amely szerint családtag, hozzátartozó nem, kizárólag az érintett nyilatkozhat a film nyilvános bemutatását illetően. "Kérem, hogy a továbbiakban a fentebb említettek alapján a Bűn és büntetlenség című film nyilvánosságra hozatalát illetően kizárólag az általam tett nyilatkozatot vegyék figyelembe" - írja közleményében az egykori belügyminiszter.

A Bűn és büntetlenség című filmet a Mandiner blog két újságírója, Skrabski Fruzsina és Novák Tamás forgatta Biszku Béláról, az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni felelősségre vonásokban részt vevő belügyminiszterről. A film bemutatásához Biszku Béla és családja először nem járult hozzá, de az elmúlt szerda délutáni szűk körű vetítést megelőzően a készítők arról tájékoztatták a hvg.hu-t, hogy a család - miután megtekintette a filmet - megváltoztatta korábbi döntését. A filmet azóta - többé-kevésbé szűkebb körben - többször bemutatták.

Mit mond a filmesek jogásza?

Buczkó Péter, a filmesek jogásza a hvg.hu-nak elmondta, az ő álláspontjuk igen egyszerű: ha egy volt belügyminiszter, mint közszereplő, leül egy kamera elé, nem gondolhatja azt, hogy ebből nem közszereplés lesz. Ezen az sem változtat érdemben, hogy nem a Márokpapi Almanachba készült az interjú, vagyis egy trükkel jutottak el Skrabskiék Biszku Bélához. Biszku pedig hozzájárult, hogy szerepeljen az almanachban, amelyről egyértelmű volt, hogy nyilvános anyag lesz.

Az ügyvéd utalt arra, hogy egyébként jogértelmezési kérdés, hogy a közszereplők esetében hol húzódnak meg a hozzájárulástól független nyilvánosság határai. A gyakorlat ebben a körben a megjelenés célját, rendeltetését veszi figyelembe, így közszereplésnek tekinthető minden olyan megnyilvánulás, amely befolyásolja a szűkebb vagy tágabb értelemben a társadalom életét, a helyi vagy országos viszonyok kialakulását. Az almanachban való megjelenés érdekében adott interjú és az erről készült felvételek álláspontjuk szerint egyértelműen közszereplésnek minősülnek, hiszen az almanach kimondottan azért készül, hogy az abban összegyűjtött közérdeklődésre számot tartó információk a társadalom tagjai számára széles körben váljanak ismertté. A filmnek számos jelenete van egyébként, amely egy falugyűlésen készült, ahol közönség előtt beszélt Biszku, ezek a részletek pedig vitathatatlanul közszereplésnek minősülnek - magyarázta Buczkó. Felhívta a figyelmet továbbá, hogy a forgatás során az alkotók felfedték kilétüket, de Biszku ennek ismeretében sem zárkózott el a további nyilatkozattételtől. A jogász hangsúlyozta, hogy tehát ha valaki közszereplő és közszerepel, akkor nem kell a hozzájárulása a szereplés rögzítéséhez, így ebben az esetben a hozzájárulás visszavonása is irreleváns.

Az ügyvéd megjegyezte azt is, hogy álláspontjuk szerint a hozzájárulást egyébként addig lehet visszavonni, amíg nyilvánosan be nem mutatták a filmet. Szintén érdekes Buczkó szerint az, hogy amennyiben elkészült a film, de a nyilvánosságra hozatal előtt visszavonja valaki a hozzájárulását, akkor vele szemben akár az anyagi kártérítés is megalapozottá válhat.

A kapucsengő nem Biszkué a filmben

A múlt kedden a parlament kulturális bizottságában is részleteket mutattak be a filmből az alkotók jelenlétében. A bizottság akkor országgyűlési határozati javaslatot fogadott el, amelynek értelmében nem lehetne személyiségi jogokra hivatkozva betiltani történelmi dokumentumfilmeket. A hvg.hu információi szerint az Országgyűlés várhatóan június 29-én tárgyalja majd L. Simon László és Menczer Erzsébet (Fidesz), illetve Karvalics Ottó (KDNP) közös határozati javaslatát, amely "A dokumentumfilmek nyilvánossága, az alkotói szabadság és az igazság megismeréséhez való jogok egyes kérdéseinek felülvizsgálatáról" szól. Mindez várhatóan szabályozza a Biszku-film kapcsán felmerülő vitás személyiségi jogi kérdéseket is.

A filmesek egyike, Skrabski Fruzsina csütörtökön a hvg.hu-nak elmondta, hogy amikor egy kapucsengőt vettek fel, amin beköszöntek Biszkuhoz, akkor nem a valódi háznál forgatták a jelenetet, hanem a film egyik készítőjének kapujánál. Skrabski azt is megjegyezte, ezek után volt, aki beazonosította az épületet, és meg is kereste ezzel kapcsolatban a filmeseket, de ők hangsúlyozzák, nem Biszku házáról vban szó abban a jelenetben.