Páváskodva versengtek az őshüllők

A pávákat megszégyenítő rituálékkal versengett a nőstények kegyeiért az őshüllők némelyike - derítették ki brit és ausztrál tudósok, akik kutatásaikról a The American Naturalist című folyóiratban számoltak be.

  • MTI MTI
Páváskodva versengtek az őshüllők

A paleontológusok a szárnyas gyíkok, azaz a pteroszauruszokat, valamint a primitív emlősszerűek egy csoportját, a pelycoszauruszokat (csészegyíkok) vizsgálták. Előbbiek tarajukkal "hivalkodtak", utóbbiaknál pedig a hátukon a meghosszabbodott csigolyákból és a köztük feszülő bőrből kialakult vitorlaszerű képződmény jelentette a vonzerőt - olvasható a The Daily Telegraph online-on.

Dimetrodon
Wikipedia

Mostanáig a tudósok azt feltételezték, hogy ezek a képződmények a testhőmérséklet szabályozására szolgáltak vagy a repülést segítették. A Hulli és a Portsmouthi Egyetem, valamint a University of Western Australia kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a pteroszauruszok esetében a taraj, a pelycoszauruszok esetében pedig a "hátvitorla" a párválasztásban játszott szerepet.

Dave Martill, a Portsmouthi Egyetem paleontológusa szerint a pteroszauruszok nagyobb erőbedobással igyekeztek "elbűvölni" a legígéretesebb nőstényeket, mint teszik ezt a pávakakasok, amelyek színpompás faroktollazata a modernkori nemi szelekció eszköztára csúcsának számít. "A pávakakasok évente levedlik a tollazatukat, vagyis ékességüket csak néhány hónapon át kellett cipelniük, a pteroszauruszok viszont egész évben viselték a tarajukat" - magyarázta Martill.

A nemi vetélkedés miatt nőtt nagyra a taraj

A kutatók azt feltételezik, hogy a nemi vetélkedés miatt nőtt ilyen nagyra a taraj és a hátvitorla: minél nagyobbak voltak ezek a képződmények, annál nagyobb vonzerőt gyakoroltak vele a hímek a nőstényekre. Így a sikeres hímek utódainál a nemzedékek során túlméretezetté váltak. Némely pteroszaurusz esetében a taraj ötször nagyobb volt, mint a koponyájuk.

A pteroszauruszok a repülő őshüllők rendjét alkották, amelyek a késő triász kortól a kréta időszak végéig éltek. Ezek az első gerincesek, amelyek szert tettek a repülés képességére. Bőr, izom és más szövetek membránjából álló szárnyuk a mellkas és a rendkívüli módon meghosszabbodott negyedik ujj között feszült. A korai fajoknak hosszú, fogakkal teli állkapcsuk és hosszú farkuk volt, a későbbi formák esetében a farok jelentősen megrövidült, és voltak olyan fajták, amelyeknél a fogak is hiányoztak.

A pelycoszauruszok a paleozoikum idő végén élt primitív emlősszerűek egy csoportját képezték. Akadtak köztük három méternél is hosszabbra növők, de legtöbb fajuk ennél kisebb termetű volt. Sokmillió évig a szárazföldi állatok domináns csoportját alkották. A késő karbon kor idején jelentek meg, virágkorukat a kora perm korban érték el, és utolsó képviselőik a késő perm idején pusztultak ki. Hátukon a meghosszabbodott csigolyákból és a köztük feszülő bőrből vitorlaszerű képződmény fejlődött ki.
 

Meghalt Ozzy Osbourne

Az egykor zűrös életű rocklegenda alig két hete adta le minden idők második legtöbb bevételt termelő jótékonysági koncertjét. Számos egészségügyi problémája volt, Parkinson-kórban is szenvedett.

utazás

Európa 5 legszebb vasútvonala

Lélegzetelállító alpesi tájaktól a Harry Potterből ismerős viaduktig az öreg kontinens tele van szebbnél szebb vasútvonalakkal, melyeknek nagy részén ráadásul külön felár nélkül vonatozhatunk.