A The Sixth Sense videojáték-iparral foglalkozó híroldal összeállításából kiderül, hogy nem egészen egy év alatt komoly visszaesést könyvelhettek el a mozik a 3D-filmek bevételeit illetően.

A 2009. szeptemberében bemutatott Avatar a premier hétvégéjén a teljes mozibevétel 71 százalékát vitte el. Az idén márciusban műsorra tűzött Így neveld a sárkányodat már csak 68 százalékot hozott. Persze nehéz összehasonlítani az első komoly 3D-filmként beharangozott Avatart egy alapvetően gyerekeknek szánt filmmel, azonban a felnőttek körében is igen népszerű Shrek-sorozat negyedik része ennek ellenére csupán 61 százalékot kaszált 2010 májusában. Az egy hónappal később bemutatott Toy Story 3. 60, míg a The Last Airbender című kalandfilm 56 százalékot hozott el a pénztáraktól. A július elején műsorra tűzött animációs vígjáték a Despicable Me készítőinek pedig meg kellett elégednie 45 százalékkal.

Az Avatart óriási várakozás előzte meg, az újabb filmekre már kevesebben kíváncsiak

AP

A szakemberek szerint a problémát egyrészt az érdeklődés hanyatlása, másrészt az okozza, hogy a 3D-technológiával készült filmek fakóbbak, halványabbak mint hagyományos társaik. Roger Ebert a neves filmkritikus szerint „a térbeli filmek szemmel láthatóan sötétebbek mint a megszokott 2D-s társaik”. Ezzel egyetértett a jelenlegi egyik legnagyobb kasszasiker, az Eredet rendezője, Christopher Nolan is.

„Technológiai szempontból lenyűgöző, azonban az élményt illetően a fakó kép elidegeníti a nézőket” – mondta a filmes a térhatású moziról.”

A mozifilmek fényerejét úgynevezett Lambert-lábban mérik. A hagyományos filmeknél ez az érték 14, azonban a térhatású filmek sajátossága miatt a fényerő feleződik. Vagyis egy 14 Lambert-láb fényerejű, térhatású filmet fele olyan világosnak fogunk látni.

A másik problémát az ár jelenti. A mozik közönsége ugyan kifizeti a drágább jegyet a 3D-filmélményért, pláne, ha olyan alkotásról van szó, mint a régen várt Avatar, azonban kevésbé valószínű, hogy többet fizetnének egy hagyományos szombat esti mozizásért.