Mozgékony molekulák teszik különösen veszélyessé a kígyómérget

Egyes viperák mérge szétroncsolja a véredényeket, így a környező szövet elhal. A hatás a megharapott testrész egészére is kiterjedhet. Annak ellenére, hogy a viperamérgek fehérjéinek aminosav-sorrendje, sőt szerkezetük is ismert, mostanáig nem volt magyarázat arra, hogy egyes enzimek miért okoznak kiterjedt szövetkárosodást, míg mások csak helyileg korlátozottan fejtik ki hatásukat.

Az Innsbrucki Egyetem kutatói Klaus Liedl vezetésével számítógépes szimuláció segítségével kimutatták, hogy az egyes méregfehérjék közötti különbségek nem magyarázhatók meg az enzimek statikus képével. Sokkal inkább meghatározó a méregkoktél egyes enzimjeinek mozgékonysága.

Ha egy bizonyos molekulaszakasz rugalmas, a méreg az áldozat különböző fehérjéihez tapadhat, és különböző szöveteket roncsolhat szét - fejtik ki a kutatók a Journal of the American Chemical Society című szaklapban a Der Standard internetes kiadásának (www.derstandard.at) ismertetése szerint. - Ha azonban a méregfehérjék döntő szakasza nem mozgékony, nem következik be a rettegett bomlasztó hatás. Az újonnan szerzett ismeretek előmozdíthatják a méregfehérjék roncsoló képességét gátló anyagok kifejlesztését, ezáltal a jövőben hatékonyabban lehetne segíteni a kígyómarások áldozatain.