Matthew Mazzotta művész Park Spark nevű projektjében az ebtulajdonosok kedvenceik ürülékét egy olyan szerkezetbe dobják, amelyben anaerob baktériumok dolgozzák fel az anyagot, felszabadítva így az említett metánt. A metántermelést növelendő a gazdik egy kurblit tekerve megkeverik a tartály tartalmát. A biogáz egy vezetéken keresztül eljut egy utcai lámpásba, ahol végül elég - írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása (ww.derstandard.at). A programot a Massachusettsi Műszaki Intézet támogatta.

Sertések, szarvasmarhák és tyúkok ürülékéből már régóta nyernek energiát Európa-szerte. A kutya meglehetősen újnak számít ebben a megközelítésben. A berlini Humboldt Egyetem agrár- és városökológiai programokért felelős intézete (IASP) 2006-ban már vizsgálta a kutyaürülékben rejlő lehetőségeket a főváros számára.

Berlinben évente 20 000 tonna kutyaürülék termelődik. Ulrike Schimpf, az IASP kutatója szerint ennek feldolgozása elméleti szinten lehetséges volna. A gyakorlati megvalósítás terén azonban számos probléma akad. Biztosítani kellene a zacskók speciális tartályokba való elhelyezését, s ennek szükségességéről meg kellene győzni a gazdikat. A zacskókban az ürüléken kívül szennyeződések, például homok vagy falevelek is találhatóak. Ezek csökkenthetik a metántermelést.

A kutyák mindamellett a fent említett növényevőkkel szemben mindenevők, így nagyobb arányban lehetnek jelen kórokozók az ürülékükben. Szükséges tehát a feldolgozás során egy fertőtlenítő szakasz beépítése, ami külön energiaráfordítást jelent - magyarázta Schimpf. Az amerikai ötlet nagyobb léptékű megvalósítása tehát a közeljövőben nem várható. Nem is ez a cél. Mazotta találmányával elsősorban szemléletet szeretne formálni, elősegíteni az újabb technológiák felé való nyitást. Következő terve, hogy a parki árusok kiskocsijait is kutyaürülék hajtsa meg.