Bírálótestülettel ellenőriztetné az ENSZ az Éghajlat-változási Kormányközi Testületét (IPCC), noha független tudományos tanácsadó csoportként hívták életre 1988-ban.
A külső kontrollra azért van szükség, mert az intézményt számos kritika érte az utóbbi hónapokban. A tudományos cikkek jelentésekbe sűrítését magára vállaló IPCC nem végez önálló kutatási tevékenységet, viszont 2007-es jelentésében – amely a tavalyi koppenhágai klímacsúcson is fontos szerepet játszott – több bakival adott muníciót a klímaszkeptikusoknak. A legszembetűnőbbnek az az elhibázott jóslat bizonyult, miszerint 2035-re eltűnhetnek a Himalája gleccserei, ha a Föld felmelegedésének üteme nem csökken (HVG, 2010. január 30.).
Egyes feltételezések azt valószínűsítik, hogy az IPCC többször is inkább (fél)tudományos ismeretterjesztő cikkekre, semmint szakmai berkekben elismert tanulmányokra alapozta állításait. Bár az IPCC elnöke és elnökhelyettese idén januárban hivatalos közleményben sajnálkozott a baki miatt, a 2007-ben Nobel-békedíjjal elismert munkacsoport reputációját ezzel nemigen tudták megmenteni. A Yale Egyetem felmérése szerint 2008 óta egyébként is megduplázódott a klímaváltozást tudományos blöffnek értékelő amerikaiak száma. Az ország lakosságának egyötöde szerint, ha van is globális felmelegedés, az természetes környezeti változásoknak és nem az emberi tényezőknek köszönhető.
Súlyos következményekkel jár és meglepő fordulatokat hozhat az a tulajdonosi összetétel, amely a kormány döntése alapján kialakul a magyar védelmi ipar meghatározó vállalatainál.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
